Lett volna-e bethleni konszolidáció Horthy nélkül?

Apponyi vs. Horthy

Anka László, a VERITAS tudományos segédmunkatársa Apponyi Albert életét ismertetve rámutatott: jóllehet Apponyit elsősorban politikusként ismerjük, a párizsi békekonferencia magyar delegátusának későbbi vezetője nagy szervezőképességről tett tanúbizonyságot hosszú élete folyamán. Apponyit nagyfokú szociális érzékenység és humanizmus jellemezte, rajongott a zenéért, s a Zeneakadémia új épületének kapuit is ő nyitotta meg kultuszminiszterként.

1889-ben az ellenzéki pártok élén vett részt az emlékezetes véderővitában, s a kiegyezésben biztosított nemzeti jogok érvényesítését követelve meghátrálásra késztette Tisza Kálmánt. A Ferenc József szemében egyre inkább megbízhatatlanná váló Apponyi a kiegyezés kritikájából vezette le programját - fogalmazott az előadó.

Anka László utalt arra, hogy a Lex Apponyi-féle nemzetiségi törvény (amely kimondta, hogy minden iskolában, attól függetlenül, hogy állami vagy sem, tanítani kell a magyar nyelvet) kapcsán Apponyi felelőssége is felvethető oly módon, hogy ez a lépés is kikövezte az utat Trianonhoz. Ezt a források szerint a politikus egyszer elismerte, máskor tagadta.

A történész elmondta, hogy Apponyi - aki az 1890-es években a pacifista nemzetközi mozgalom híve lett - humanista felfogása az első világháború kitörését követően megváltozott, a politikus támogatta a korlátlan tengeralattjáró-hadviselést, és síkraszállt a német szövetség mellett. Az őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság idején igyekezett együttműködni Károlyival és a kommunistákkal, de ezt később igyekezett elfelejteni.

Apponyi elvállalta a párizsi békedelegáció vezetését, híres beszéde pedig a revizionizmus ideológiai alapját képezte. 1919 őszén aktivizálta magát, neve miniszterelnökként is felvetődött, de hamar kiderült, hogy a tényleges hatalom Horthy és hívei kezében összpontosult. A kormányzóválasztás előtt a megkeresést visszautasította, beállt Horthy mögé, s bár nem jelölték, 7 szavazatot így is kapott a szavazáson. Apponyi a Horthy-korban a legitimisták élére állt, de megbízatásai (Interparlamentáris Unió, Népszövetség) sokszor külföldre szólították, így a belpolitikai vitákból kimaradt.

1. Boross nem tapasztalt antiszemitizmust
2. Nem tudott államférfi lenni
3. Apponyi vs. Horthy
4. A magyar "gazdasági csoda"
5. Volt-e alternatívája a magyar külpolitikának?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2019

• III. György, az elmebeteg „zsarnok”
• Régi csibészek
• Bajos Lajos mesevilága
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A számok slampos grófnője
• A rendszerváltoztatás belülről
• Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?
  
• Hét zenész, aki 27 évesen halt meg
• Kilincs a túloldalon