Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
2014. október 2. 10:33
A Nagykörút másfél évszázada hajózható, a Gellért-hegyet a századfordulón lebontották, most a világ legmagasabb épülete, egy 1000 méter magas piramis áll a helyén. Később, a két világháború között tucatnyi felhőkarcoló emelkedett ki a földből Budapesten, megépült Európa legnagyobb dzsámija, míg a kommunizmusban lerombolták a Budai Várat, a helyén egy 150 méteres épület magasodik, tetején pedig Lenin szobra mutatja a támadási irányt Ausztria felé - nem hiányzott sok ahhoz, hogy az utókor így emlékezhessen vissza Budapest elmúlt két évszázados városrendezéseire. Vasárnap egy különleges túrán vehetett részt a Múlt-kor munkatársa, a Budapesti Aszfaltprojekt szervezésében a Falanszter blog, valamint az Urbface kultúrtörténeti adatbázis szerzője, Jamrik Levente idegenvezetésével jártuk végig azokat a budapesti helyszíneket, amelyeken végül nem valósultak meg a gigantikus építészeti remekművek. Némelyiket sajnálhatjuk, némelyikért hálát adhatunk.
Korábban
Nyugatiból Sportpalota
Túránk a Nyugati pályaudvarnál vette kezdetét, ahol Jamrik Levente egyből belevágott a sűrűjébe: megtudhattuk tőle, hogy nem sok híja volt annak, hogy a Nyugati téren álló, Gustave Eiffel tervezte épület padlóját ma ne az Alföldről megérkező utasok lábai koptassák, hanem nemzetközi sportdiplomaták. Vágó József építész a két világháború között teljesen átformálta volna a pályaudvar környékét.
Budapest - bár elnyerte az 1920-as olimpia rendezésének jogát - a világháborút a vesztes oldalon fejezte be, így a hetedik nyári olimpiai játékokat végül Antwerpenben tartották. Magyarország azonban (már akkor is) égett a vágytól, hogy a világ legnagyobb sportrendezvényét a fővárosba hozassa, így az 1936-os, valamint az 1944-es ötkarikás játékok megrendezésének jogára is pályázott, s már 1924-től aktívan keresni kezdte a jövendőbeli Nemzeti Stadion, valamint a nemzetközi sportesemény lebonyolítása szempontjából elengedhetetlenül szükséges épületek helyét. A kommün ideje alatt az építészeti direktórium vezetésében betöltött szerepe miatt a két világháború között mellőzött Vágó egy leleményes és gyakorlatias ötlettel rukkolt elő 1934-ben.
A Nyugati (akkori nevén Berlini) pályaudvart egy sportpalotává akarta átalakítani, ahol azonban nem sportlétesítmények, hanem az olimpiát koordináló szakemberek irodái kaptak volna helyet. Az Eiffel-féle indóházból érintetlenül hagyta volna a 42 méter széles közép, és a 13 méter széles két oldalcsarnokot, mögéjük egy 230 méter széles épületet, rajta pedig egy 12 emeletes toronyházat álmodott meg.
Vágó feleslegesnek tartotta, hogy a Belváros egyik legnagyobb közösségi terén vasúti fejállomás üzemeljen, így a pályaudvart északabbra "tolta" volna a mai Lehel térig (ahol még a Keleti pályaudvarénál is jóval nagyobb területet lehetne felhasználni a vasúti rendezésre), s a térképen is jól látható módon egy új sugárutat épített volna ki, amely a két pályaudvart összeköti, s tehermentesíti a körutakat. Állítása szerint mindössze kilenc épülettömböt kellene lebontani az új, 6,44 kilométeres sugárút létrehozása érdekében. Az építész múltja ellenére a nagy volumenű terv nem talált süket fülekre, azonban a második világháború - mint a legtöbb grandiózus építészeti tervet a Horthy-korszakban - végül meghiúsította.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Horthy
- Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
