Leopárd hátán ülő emberalakot ábrázol Karahantepe tizenegyezer éves szobra
Egy mintegy 11 ezer éves, leopárd hátán ülő emberalakot ábrázoló kőszobrot tártak fel a délkelet-törökországi Karahantepében. A Göbeklitepe közelében fekvő őskori lelőhely a Kőhalmok (Taş Tepeler) néven ismert régészeti térség része, amelynek kutatása új megvilágításba helyezi a korai neolitikus közösségek életét.
- Mintegy 11 ezer éves, leopárd hátán ülő emberalakot ábrázoló, 70 centiméter magas kőszobrot tártak fel a délkelet-törökországi Karahantepében.
- A szobrot egy három méter átmérőjű építmény fal menti padján találták meg, pontos elhelyezkedése az ábrázolás szerepének értelmezéséhez is támpontot adhat.
- A török kulturális miniszter szerint az új szobor további kérdéseket vethet fel az emberiség történetének legkorábbi időszakáról.
A 70 centiméter magas szobrot az idei ásatások során fedezték fel Karahantepében, Şanlıurfa közelében – jelentette be kedden Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter. Ersoy a török NSosyal közösségi oldalon „összetett szoborként” jellemezte az alkotást, amelyhez hasonló ábrázolást - meglátása szerint - korábban nem találtak a lelőhelyen.
A szobrot egy mintegy három méter átmérőjű építményben tárták fel egy fal menti padon. A lelet pontos elhelyezkedése különösen fontos lehet az ábrázolás egykori szerepének és az építmény rendeltetésének értelmezésében, bár ezekről a mostani beszámoló egyelőre nem közölt további részleteket.
Karahantepe egy Göbeklitepétől mintegy 30 kilométerre fekvő őskori település, amely egyike a Taş Tepeler (Kőhalmok) régészeti projekt keretében kutatott több mint egy tucat lelőhelynek. Az itt feltárt leletek jelentős része a több mint tízezer évvel ezelőtti neolitikum időszakából származik, amikor a térség közösségei fokozatosan áttértek a vándorló vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett életformára. Az ebből a korszakból fennmaradó monumentális kőépítmények, szobrok és más emlékek arról tanúskodnak, hogy már jóval a városok és az írás megjelenése előtt összetett társadalmi és rituális gyakorlatok alakultak ki ebben a régióban.
A térség lelőhelyei közül Göbeklitepe talán a legismertebb: az 1960-as években felfedezett, majd az 1990-es évektől intenzíven kutatott lelőhely hatalmas, T alakú kőpilléreivel és állatábrázolásaival alapjaiban kérdőjelezte meg a letelepedett életmód és a szervezett társadalmak kialakulásáról alkotott korábbi elképzeléseket. Karahantepe 2019-ben megkezdett feltárása óta ugyancsak a térség egyik legfontosabb őskori lelőhelyévé vált: a régészek monumentális építményeket, ember- és állatábrázolásokat, valamint számos más, nagyjából Göbeklitepével azonos időszakból származó emléket tártak fel.
Ez is érdekelhet
Ersoy szerint az új lelet további kérdéseket vet fel az emberiség történetének legkorábbi időszakáról, és várhatóan széles körű tudományos érdeklődést vált majd ki.
A lelet a törökországi Örökség a jövőnek program keretében zajló ásatások során került elő. A kezdeményezés célja az ország régészeti lelőhelyein folyó kutatások és műemlékvédelmi munkálatok kiterjesztése.
