Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”
2020. június 17. 16:42 Múlt-kor
A napokban halálos áldozatokkal is járó összetűzés bontakozott ki Kína és India határán, a vitatott hovatartozású Ladakh régióban. Az időről időre fel-fellángoló határvita gyökere a határvonal tisztázatlansága egy alig több mint egy hónapos háború, amely 1962-ben mély sebet ejtett a két ország korábban jó kapcsolatán. A kérdés természetesen összetettebb a térképre rajzolt vonalaknál: szorosan kapcsolódik Tibet kínai bekebelezéséhez és a két ország távlati geopolitikai érdekeihez.
Korábban
A szövetségesek egymásnak esnek
A Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság a világ leghosszabb vitatott határszakaszán osztozik, az úgynevezett „tényleges ellenőrzés vonala” mentén a Himalája hegyei közt. 1962. október 19-én a két ország közötti határvillongások tényleges háborúba csaptak át a vitatott hovatartozású területen.
A harcok több mint egy hónapon át tartottak, ennek során Kína 23 200 négyzetkilométernyi területet foglalt el Indiától, és súlyos veszteségeket mért csapataira. Az indiai kormány nagyjából 7000 főnyi veszteséget ismert el, 1383 halottal, 1696 eltűnttel és 3968 fogságba esett katonával. A kínaiak a maguk részéről szintén „nagyon súlyos” veszteségekről számoltak be.
November 21-én aztán teljesen váratlanul Kína egyoldalú tűzszünetet jelentett be, valamint csapatai visszavonását a harcok előtti határállomásaikhoz. Egyedül Ladakh régióban megtartva 4023 négyzetkilométer területet.
E rövid háború azóta is meghatározza Ázsia két legnagyobb országának kapcsolatait, és a határvita máig feloldatlan. Peking továbbra is igényt tart 92 000 négyzetkilométernyi területre, főként az északkelet-indiai Arunácsal Pradesban.
A háború gyökeres fordulópontot jelentett India számára. A legtöbb indiai „hátbadöfésként” látta, hatalmas árulásként fogta fel a kínai vezetés részéről – attól a kínai vezetéstől, amelyet Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke (1947 és 1964 között) még testvérként dicsért a két ország barátságának csúcsán, az 1950-es években.
Ezt tükrözte a „békés egymás mellett élés öt alapelve”, avagy a „pancsa síla”, amelyre alapozva 1954-ben kétoldalú egyezményt írtak alá, majd az 1955-ös bandungi konferencia is Indonéziában, ahol Nehru személyesen mutatta be Csou En-laj kínai miniszterelnököt számos afrikai és ázsiai vezetőnek, csökkentendő a kommunista Kína akkoriban rendkívül nagyfokú elszigeteltségét a nemzetközi porondon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 2024.05.04.