2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Az 1894-es pestisjárvány idején a britek egyszerűen lerombolták Hongkong nyomornegyedét

2020. április 28. 18:11 Múlt-kor

Mialatt a világ számos nagyvárosához hasonlóan Hongkongban is szinte megállt az élet, a különleges státuszú metropolisz Sheung Wan kerületében igen sötét emlékek is előtörtek. Csaknem 130 évvel ezelőtt itt volt a város történelmében előfordult egyik legsúlyosabb járvány epicentruma, és napjainkban is rávetül ennek árnyéka.

brit katonák
A brit katonai kontingens a Tai Ping Shan „megtisztítása” közben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Embertelen körülmények

1894-ben a kikötőváros Nagy-Britannia gyarmata és egyik legfontosabb kereskedelmi központja volt. Emiatt nagy számban költöztek a városba Kína más részeiről munkások.

E csaknem 200 000 ember elsősorban Sheung Wanban rendezkedett be, amely akkor a Tai Ping Shan nevet viselte. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a britek már 1840 óta csak ide engedték költözni a kínaiakat, hogy a város többi részen saját fejlesztéseiket vigyék véghez.

A mindössze 1,3 négyzetkilométer területű városrész igen zsúfolt volt, egész családok laktak szinte egymás hegyén-hátán, sokszor állataikkal – disznókkal, borjakkal – egy helyiségben, utóbbiakat sokszor helyben is ölték le.

E viszonyok éles kontrasztban álltak a város európai lakóinak körülményeivel, akik közül sokan a „Csúcsnegyed” (Peak District) néven ismert kerület stukkóval díszített palotáinak hatalmas füves gyepjein töltötték szabadidejüket.

A kínai negyed valóságos időzített bomba volt járványügyi szempontból, és 1894 elején be is robbant: a begyújtó szikra a bubópestis volt. A baktériumnak nem csupán termékeny táptalajt nyújtott a kerület, de miután egyszer elszabadult, lehetetlennek bizonyult kordában tartani.

A láz, a testen megjelenő sötét duzzanatok, az önkívületi állapot és a nyelv elfeketedése csupán néhány tünetét jelentette a borzalmas betegségnek, amely egyes becslések szerint 90 százalékos halálozási arányt is elért a város kínai lakossága körében. A betegség felbukkanása ezen felül ráadásul tovább mélyítette a szakadékot a nyugatiak és a kínaiak között, növelve a két kultúra kölcsönös bizalmatlanságát és ellenségeskedését.

Habár a betegséget valójában bolhák hordozták, a megbetegedésekért hamar a kínai etnikumú bevándorlókat tették meg bűnbakká. A „megoldás” szinte adta magát: a bevándorlónegyed „megtisztítása” a betegektől.

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Brit katonák a Tai Ping Shan negyedben, 1894. (kép forrása: Wikimedia Commons)A Tai Ping Shan nevű utca napjainkban, a ma már Sheung Wan nevet viselő kerületben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!