Különleges bronzszerkezetet tártak fel egy trák templomban

Ismeretlen rendeltetésű, gyűrűből és négy horogból álló ókori bronzszerkezetet azonosítottak a régészek egy 2500 éves trák templom előterében, számolt be a felfedezésről bTV bolgár televízió és a karlovói önkormányzat. A dél-bulgáriai Vaszil Levszki falu közelében fekvő, erődített lelőhely a feltételezések szerint az Odriszi Királyság első fővárosa lehetett a kora vaskor idején.

A plovdivi Regionális Régészeti Múzeum igazgatója, Kosztadin Kisziov által vezetett ásatások során egy szokatlan fémtárgy került elő a szentély bejárati csarnokából, azaz a pronaoszból. A kutatók egy olyan precíz kidolgozású bronzszerkezetet találtak, amely egy központi gyűrűből és négy darab, horgászhorgokra emlékeztető, visszafelé hajló szakállal ellátott horogból áll.

Az expedícióvezető a bolgár médiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évtized kutatásai során még sosem találkoztak ehhez fogható lelettel. A tárgy pontos funkciója egyelőre tisztázatlan, de a szakemberek több lehetséges magyarázatot is vizsgálnak a rendeltetésével kapcsolatban.

A legvalószínűbb elmélet szerint a bronzeszköz eredetileg egy mennyezetről lógó világítótest, esetleg egy agyagból, bronzból vagy üvegből készült mécses tartószerkezete lehetett. Ezt a feltételezést ugyanakkor gyengíti az a tény, hogy a régészek nem találták meg a felfüggesztéshez elengedhetetlenül szükséges fémláncokat a romok között.

Egy másik értelmezés a horgok formája alapján halászati eszközként azonosítja a tárgyat, ám a kapaszkodók szokatlanul nagy mérete ezt a teóriát is megkérdőjelezi. Bár a település a Marica folyó egyik kisebb mellékága, a Sztrjama közelében fekszik, a kutatók szerint egy ekkora eszköz legfeljebb a jóval nagyobb vízhozamú Maricán, a Dunán vagy a tengeren lett volna hatékonyan használható.

A több mint háromhektáros, a Balkán-hegység déli lábánál elterülő hegyvidéki teraszon fekvő komplexum monumentális kőépítészettel, védművekkel és vallási épületekkel rendelkezett. A lelőhelyet a modern szóhasználatban gyakran a trákok aranyvárosaként emlegetik, amit a házakat fedő különleges tetőcserepek indokolnak.

A kerámiatöredékeket vörös és fekete bevonatokkal látták el, felületüket pedig egy ásványi pigmentből nyert aranyszínű réteggel borították be, amely a 2500 éves felszíni erózió ellenére is rendkívül jó állapotban maradt fenn. Az erődített citadella mellett a régészek eddig két hasonló szerkezetű templomot azonosítottak, amelyek valószínűleg egy nagyobb szakrális körzet részét képezték a városon belül.

A régészeti bizonyítékok szoros kereskedelmi és kulturális kapcsolatokra utalnak az ókori görög világgal. A hatalmas kőtömbök alkalmazása és a helyi építési technikák a görög telepeken megfigyelt építészeti gyakorlatot tükrözik, az importált leletanyag pedig élénk gazdasági cseréről tanúskodik. A Khiosz, Szamosz és Thászosz szigeteiről származó amforák jelenléte azt mutatja, hogy a trák közösség rendszeresen jutott hozzá az Égei-tenger vidékéről származó borhoz és olívaolajhoz. A karlovói önkormányzat adatai szerint a területen egy korábbi, a Kr. e. 9. századra datálható trák szentély nyomait is kimutatták, ami a helyszín hosszú távú szakrális jelentőségét bizonyítja.

A Kr.e. 6. és 5. század fordulóján virágzó település politikai státuszát a monumentális épületek is alátámasztják, amelyek Kosztadin Kisziov szerint egy korai királyi központra utalnak. A terület feltehetően szorosan kötődött I. Térész trák uralkodóhoz, akinek a nevéhez a független Odriszi Királyság létrehozása és megszilárdítása fűződik.

A trák törzseket egyesítő államalakulat a Kr. e. 5. század közepén vált a Balkán-félsziget egyik legjelentősebb katonai hatalmává, amely sikeresen manőverezett a perzsa terjeszkedés és a görög városállamok érdekei között. Bár a feltárt település ókori neve továbbra is ismeretlen, az impozáns építészeti emlékek és a most előkerült különleges bronztárgyak megerősítik a térség kiemelkedő szerepét a kora vaskori Európa történetében.