Különleges állkapocs Tajvannál: a gyenyiszovai ember
Új kutatás azonosította a Tajvan partjainál talált ősi állkapcsot, a csont egykori gyenyiszovai férfihoz tartozott. A felfedezés új távlatokat nyit a hominin fosszíliák azonosításában a paleoproteomika segítségével.
Rejtélyes állkapocs Tajvannál – nem neandervölgyi
A különleges állkapocscsont, amelyet a 2000-es évek elején találtak Tajvan nyugati partjai közelében, hosszú évekig megválaszolatlan kérdéseket vetett fel: vajon kihez tartozott ez a robusztus, nagy fogú maradvány?
A nemzetközi kutatócsoport paleoproteomikát – az ősi fehérjék vizsgálatát – alkalmazott, hogy meghatározza a Penghu 1 néven ismert állkapocs eredetét. E módszer segítségével azonosították, hogy a csont egykori gyenyiszovai férfihoz tartozott – egy, az emberrel és neandervölgyiekkel rokon, de már kihalt emberféle - adta hírül a Live Science.
Kik voltak a gyenyiszovaiak?
A gyenyiszovaiakat először a szibériai Gyenyiszova-barlangból származó leletek révén ismerték meg. Eddig csak néhány fosszília állt rendelkezésre, így az ő múltbeli jelenlétükről főként genetikai nyomok alapján volt tudomásunk. A Penghu 1 felfedezése újabb bizonyíték arra, hogy ezek a hominidák sokkal szélesebb körben éltek Ázsiában, mint azt korábban hittük.
A Penghu 1 állkapcsot egy halász hozta felszínre a Penghu-csatorna aljáról, 25 kilométerre Tajvan partjaitól. A szakértők sokáig nem tudták eldönteni, hogy a lelet egy Homo erectus, egy archaikus Homo sapiens, vagy épp egy gyenyiszovai maradványa. A mostani tanulmány azonban világossá tette: gyenyiszovai volt.
A kormeghatározás nehézségei
Mivel az állkapocscsont hosszú időn át víz alatt volt, a hagyományos kormeghatározási módszerek, mint a szén-14 vagy az urános datálás, nem működtek. A paleoproteomikai eredmények szerint lehetséges kor jöhet szóba: 10 000–70 000 év vagy 130 000–190 000 év. Ha az alacsonyabb érték a helyes, akkor ez lehet a legfiatalabb ismert gyenyiszovai fosszília.
A tanulmány szerzői szerint az alkalmazott módszer más hominin fosszíliák azonosításában is segíthet. Ez különösen fontos, mivel a DNS-alapú vizsgálatok sokszor kudarcot vallanak, míg a fehérjeelemzés tartósabb nyomokat kínál.
Ez is érdekelhet
Két különböző hominin egy térségben
A kutatás megállapította, hogy Eurázsiában a pleisztocén idején együtt éltek a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak – előbbiek kecsesebb, kisebb fogú állkapoccsal, utóbbiak robusztusabb, nagy fogú csontozattal rendelkeztek. Ez rávilágít arra, mennyire sokszínű volt az emberi nemzetség fejlődése.
