Az őskori „svájci bicska”: a Pfyn-kultúra kovakő eszköze
Az alig 7 centiméteres, fa nyelű és nyírfakátránnyal rögzített kovakő szerszám különleges betekintést nyújt a neolitikus mesterek világába. A Pfyn-kultúrához tartozó eszköz nemcsak a kor technológiai tudásáról mesél, hanem a korai emberi találékonyság egyik csodás példája is.
Az őskori mestermunka: a Pfyn-kultúra tűzkő szerszáma
A dél-németországi Öhningen település mellett fekvő Wangen-Hinterhorn nevű neolitikus lelőhelyen kivételesen jól megőrződött szerszám került elő. A mindössze 7,3 centiméter hosszúságú eszköz éles tűzkőpengéje fából készült nyélhez van rögzítve, mégpedig nyírfakátrány segítségével. A fa nyélbe lyukat is fúrtak, valószínűleg azért, hogy a szerszámot fel lehessen akasztani – ezzel nemcsak a praktikusságát, hanem a neolitikus emberek gondolkodásmódját is tükrözi. Az eszköz megjelenése apró őskori svájci bicskára emlékeztet.
A Pfyn-kultúra és a cölöplakások világa
A szerszám a Kr. e. 3800–3500 közötti időszakból származik, és a Pfyn-kultúrához köthető, amely a neolitikumban Dél-Bajorországtól Észak-Svájcig terjedt. E kultúra legismertebb sajátosságai közé tartoznak a tavak, folyók és mocsaras területek szélén, a cölöpökre épített házak. Az UNESCO 2011-ben világörökségi védelem alá helyezte ezeket a különleges lakóhelyeket. A vízparti környezet nemcsak az élethez, hanem a régészeti leletek kiváló megőrzéséhez is kedvező feltételeket teremtett, különösen a szerves anyagok – mint például fa – esetében.
A Pfyn-kultúra népei Kr. e. 3900 körül telepedtek le a Bodeni-tó környékén. Lakóhelyeiket helyi faanyagból emelt cölöpökre építették, állatokat tartottak és növényeket termesztettek. A régészeti bizonyítékok szerint nem éltek állandóan ugyanazokon a helyeken, hanem több hullámban, akár évszázadokon át újra és újra benépesítették ezeket a területeket.
Mit árul el róluk a kéziszerszám?
Ez is érdekelhet
A Wangen-Hinterhorn-i lelet mellett más, hasonló eszközök is előkerültek a Pfyn-kultúrából. A baden-württembergi Állami Régészeti Múzeumban (ALM) található például egy Kr. e. 3000 és 2400 közé datált, szintén fa nyelű tűzkő tőr. Egy másik eszköz, amelyet az 1940-es években találtak, érdekességét az adja, hogy a nyírfakátrányban gabonamagvak lenyomatai őrződtek meg. Ez utalhat arra, hogy a kőszerszámokat élelmiszer-feldolgozásra is használták, noha ezeknek a tárgyaknak a pontos funkciója ma is csak részben ismert.
Ez az egyedülálló lelet nem csupán szerszám – hanem lenyűgöző pillanatkép a múltból, amely bepillantást enged őseink mindennapjaiba, technikai tudásába és környezetükkel való kapcsolatába.
