A vadászó-gyűjtögetők tengeri bravúrja: új fényben a mezolitikum
Friss kutatás szerint már 8500 évvel ezelőtt is érkeztek emberek Máltára – jóval korábban, mint azt korábban gondolták. A felfedezés alapja egy barlang, ahol mezolitikus nyomokat találtak, ami arra utal, hogy a mezolitikus vadászó-gyűjtögetők képesek voltak hosszú tengeri utazásokra.
A Földközi-tenger első hajósai
Sokáig azt hitték, hogy Málta szigete csak a neolitikus földművesek érkezésével vált lakottá, nagyjából 7400 évvel ezelőtt. A Nature folyóiratban megjelent új tanulmány azonban ezt az elképzelést alapjaiban kérdőjelezi meg. A kutatók a sziget északi részén található Latnija-barlangban 8500 éves emberi jelenlét nyomaira bukkantak. Ez egy teljes évezreddel korábbi, mint az eddigi legkorábbi ismert nyomok.
A barlang feltárása során 2021 és 2023 között tűzhelyek, kőeszközök és számos állatmaradvány került elő. A leletek azt bizonyítják, hogy a mezolitikus emberek képesek voltak átkelni a tengeren – amihez legalább 100 kilométert kellett hajózniuk, mindenféle modern navigációs eszköz nélkül.
Az utazás: technológia és bátorság
A kutatók szerint az ilyen utazás kivájt kenuval akár 25 órát is igénybe vehetett. És mindezt vitorla nélkül. A hajózás technikájának ismerete, valamint az állócsillagok alapján történő tájékozódás valószínűleg kulcsszerepet játszott ebben a bátor vállalkozásban.
A barlangból előkerült kőszerszámok egyszerű kivitelezésűek, díszítés nélküli használati tárgyak. A táplálkozás alapját főként gímszarvasok, tengeri madarak és kagylók adták.
Térségi kapcsolatok és migráció
A felfedezés új fényt vet a Földközi-tenger térségére, a tudósok szerint Málta már a mezolitikumban is fontos tengeri csomópont lehetett Európa és Észak-Afrika között. Eleanor Scerri, a kutatás vezetője úgy véli, hogy az első hajósok Szicíliából indulhattak, mivel ez a legközelebbi szárazföld. A kilátópontokról – mint például a Ragusa hegyei – tiszta időben Málta látható, így feltételezhető, hogy tudatosan indultak felfedezni a szigetet.
A leletek között ősi DNS-t is találtak, így a kutatók remélik, hogy hamarosan még pontosabb képet kaphatunk az első máltaiak eredetéről.
A tengeri navigáció globális múltja
Ez is érdekelhet
A kutatás fontosabb kérdéseket is felvet: vajon alábecsültük a vadászó-gyűjtögető népek tengeri képességeit? A válasz egyre inkább az, hogy igen. A La Marmotta lelőhelyen talált neolitikus csónakok például valószínűleg korábbi mezolitikus prototípusokra épültek. Ez arra utal, hogy a tengeri közlekedés sokkal korábban kialakult, mint azt eddig feltételeztük – és talán világszerte jelen volt, különböző időpontokban és régiókban.
A Mediterráneum középső részén zajló vízi kapcsolatok tehát már több ezer éve létezhetnek, és hozzájárulhattak az európai és észak-afrikai népességek közötti genetikai és kulturális kapcsolatokhoz is.
