Középkori kolostor szentélyét tárják fel Bergenben
Átfogó régészeti feltárást végeznek a norvégiai Bergen egyik legrégebbi középkori műemléke, a Nonneseter-kolostor területén a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) szakemberei. A szervezet augusztus 26-án megjelent hivatalos beszámolója szerint az ásatás a kolostortemplom kibővített szentélyének területén zajlik, ahol a kutatók a legszentebb egyházi térben eltemetett személyek sírjait, valamint a helyi közösség mindennapjait megvilágító leleteket keresnek. A feltárás egyúttal lehetővé teszi, hogy több mint száz év után először láthatóvá váljon a műemlékegyüttes fennmaradt épületeinek eredeti építészeti kapcsolata.
- A Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet régészei a 12. századi bergeni Nonneseter-kolostor templomának szentélyét tárják fel.
- A városfejlesztési projekt célja a középkori épületegyüttes fennmaradt elemeinek bemutatása és az egykori templomtér láthatóvá tétele.
- Az ásatáson a kutatók újabb középkori sírok és a kolostori élet mindennapjait tükröző leletek előkerülésére számítanak.
A munkálatok a bergeni városháza és Vestland megye önkormányzatának közös városfejlesztési projektjéhez kapcsolódnak, amelynek során a Nonneseter gőzvillamos- és gyorsvillamos-megálló környékét új közösségi térré alakítják át. A beruházás keretében lebontják a 12. századi kolostor helyén a későbbi századokban felhúzott ipari létesítményeket, köztük egy korábbi ezüstárugyár épületét.
A rendezési terv célja, hogy a modern városi környezetben láthatóvá és bejárhatóvá tegye az egykori kolostortemplom és a hozzá tartozó belső udvar alaprajzát, összekötve a jelenleg különálló két középkori építményt, a nyugati toronyaljat és a keleti szentélykápolnát.
A 12. század első felében alapított Nonneseter-kolostor a bencés apácák egyik legfontosabb norvégiai központja volt a középkorban. A jelenlegi kutatási terület közvetlenül a templom egykori kórusa mellett fekszik, ahol a NIKU 2006-ban, a gyorsvillamos első vonalának építésekor már végzett feltárásokat. A húsz évvel ezelőtti ásatás során harminc középkori sírt azonosítottak a templom padlózata alatt, amelyekbe az egyházi regulák szerint kizárólag a klérus tagjai, az uralkodócsalád hozzátartozói vagy a kolostort jelentős birtok- és pénzadományokkal támogató tehetős előkelők temetkezhettek.
Ez is érdekelhet
A korábbi ásatások anyagai egyedülálló bepillantást engedtek a kolostori élet mindennapjaiba és a templom belső kialakításába. A szakemberek díszes tégla- és kerámiapadlók töredékeit azonosították, köztük egy francia liliommal díszített padlólapot, emellett középkori érmék, játékfigurák, írópálcák, tűk, orsógombok és gyűszűk kerültek a felszínre.
A mostani feltárás során a régészek a szentélykápolna falaihoz legközelebb eső, egykor különösen értékesnek számító temetkezési zónát vizsgálják. A helyszínről már előkerült egy kisméretű játék vasaló is, amely bár a kolostor feloszlatása utáni időszakból származik, jól mutatja a terület több évszázados, folyamatos lakottságát és használatát.
