Ismeretlen középkori építményt találtak a norvégiai Selja szigetén
Ismeretlen kőépítmény nyomaira bukkantak a norvégiai Selja szigetén található középkori kolostoregyüttes falain kívül, ahogy arról a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) beszámolt. A felfedezés egy kiterjedt, aktív helyi közösség és a világi környezet jelenlétét bizonyítja a Norvégia legősibb zarándokhelyeként számon tartott vallási központ körül.
- A norvégiai Selja szigetén egy két méter vastag, kiterjedt falmaradványt azonosítottak a középkori kolostorkomplexum falain kívül.
- A geofizikai mérésekkel felfedezett építmény kora és pontos funkciója egyelőre ismeretlen, de jelentősen átírhatja a településről alkotott képet.
- A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a bencés kolostor és püspöki székhely környezetében a feltételezettnél kiterjedtebb világi élet zajlott.
A Regin Meyer építész-régész vezette kutatás során a szakemberek digitális régészeti módszerek, elsősorban talajradar alkalmazásával térképezték fel a területet. A műszerek egy két méter vastag, szilárd szerkezetű kőfalat mutattak ki, amely a kikötőtől kiindulva legalább tizenhárom méter hosszan nyúlik el dél felé a felszín alatt. A falazat teljes kiterjedése és az építmény eredeti funkciója egyelőre ismeretlen. A helyszínen gyűjtött szerves anyagok és talajminták laboratóriumi elemzése a jövőben segíthet a pontos kormeghatározásban és a funkció tisztázásában.
A mostani lelet zsinórban a harmadik jelentős felfedezés a szigeten az elmúlt években, amely a modern távérzékelési technológiáknak köszönhető. A szakemberek 2024-ben az angolszász építészeti hagyományokat tükröző, feltehetően az ország legkorábbi kőtemplomának maradványait azonosították a Szent Sunniva-templom romjai alatt. Később, 2025-ben egy szintén ismeretlen középkori épületet találtak a kolostortól északnyugatra. Ezek a leletek együttesen jelzik, hogy a kétszáz éve kutatott műemlékegyüttes még mindig jelentős információkat rejt a földfelszín alatt.
Selja szigete a norvég történelem és a kereszténység felvételének kiemelkedő helyszíne. A legendárium szerint a tizedik század közepén itt szenvedett vértanúhalált Sunniva ír hercegnő és kísérete. A szentté avatott nő kultuszára építve I. Olaf norvég király már 996-ban templomot emeltetett a szigeten, majd III. Olaf 1068 körül itt alapította meg Nyugat-Norvégia első püspökségét. A ma is látható bencés kolostor kiépítése a tizenkettedik és a tizennegyedik század közötti időszakban zajlott, a helyszín pedig a skandináv térség egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált.
Ez is érdekelhet
A történelmi kutatások fókuszában eddig szinte kizárólag a látható egyházi romok és a zarándoklatok álltak. A falakon kívüli, újonnan felfedezett építmények azonban egy sokkal összetettebb településszerkezetre utalnak.
A leletek alapján Selja nem csupán egy elzárt vallási központ volt, hanem pezsgő mindennapi élettel és kiterjedt világi infrastruktúrával rendelkező település is, amely kiszolgálta az ott élőket és az oda érkezőket. A NIKU szakemberei bíznak abban, hogy a jövőbeni források lehetővé teszik a most megtalált falmaradványok fizikai feltárását és nyilvános bemutatását is.
