Középkori kézirattöredékeket fedeztek fel a Guernsey-szigeten

2026. augusztus 25.-Múlt-kor

A Csatorna-szigeteken található Guernsey eddig feltáratlan középkori irodalmi életébe nyújt betekintést egy újonnan azonosított leletegyüttes, ahogy arról a The Guardian brit napilap számolt be. A kutatók összesen tizenhét középkori kézirattöredéket fedeztek fel a helyi levéltárban, amelyek a korabeli lakosság olvasói ízlését és francia nyelvi orientációját bizonyítják.

Összefoglaló
  • Tizenhét, a tizenkettedik és tizenötödik század közötti időszakból származó kézirattöredéket azonosítottak a Csatorna-szigetekhez tartozó Guernsey levéltárában.
  • A vallási és világi szövegeket, köztük egy ritka francia nyelvű színdarabot is tartalmazó leletek a sziget eddig ismeretlen középkori irodalmi életét dokumentálják.
  • A pergameneket a tizenhatodik és tizenhetedik században közigazgatási iratok kötéséhez hasznosították újra, aminek köszönhetően évszázadokon át fennmaradtak.
Fotó: Max Rhydwen-Jones/Guernsey

A helyi Island Archives szakemberei a Kenti Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatóival, köztük David Rundle és Tamara Atkin könyvtörténészekkel együttműködve a tizenkettedik és a tizenötödik század közötti időszakból származó szövegeket azonosítottak.

A leletek között megtalálható egy Ovidius-vers, egy utazási leírás, valamint egy tizenkettedik század végi latin nyelvű bibliai részlet, amelyet a tizenötödik század elején feltehetően egy pap látott el széljegyzetekkel. Callum Tostevin-Hall levéltári asszisztens a felfedezést egy tizenhatodik századi közigazgatási irat vizsgálata során tette, észrevéve, hogy a dokumentum borítója egy újrahasznosított pergamenből készült.

A gyűjtemény legértékesebb darabja a L'Estoire de Griseldis című világi színdarab egy részlete. A Philippe de Mézières által 1395 körül írt mű Giovanni Boccaccio Dekameronjának egyik történetét dolgozza fel. A dráma ezen változatának felbukkanása ritka, és azt jelzi, hogy a szöveg a francia királyi udvar szűk körein kívül is terjedt. David Rundle rámutatott, hogy míg a középkor végén Angliában a francia mint irodalmi nyelv háttérbe szorult, a Normandia partjaitól mintegy ötven kilométerre fekvő Guernsey-szigeten továbbra is meghatározó maradt a szórakoztató irodalom olvasása során.

A kézirattöredékek fennmaradása a kora újkori újrahasznosítási gyakorlatnak köszönhető. A tizenhatodik és a tizenhetedik században a régi kódexeket gyakran szétvágták, majd a pergamenlapokat a helyi bérleti nyilvántartások és egyéb iratok kötésének megerősítésére használták fel. Ez az úgynevezett makulatúra-jelenség az európai könyvtörténet ismert sajátossága, amelynek révén a funkciójukat vesztett könyvek lapjai a könyvkötőtáblákban konzerválódtak. Az angliai reformáció és a kolostorok feloszlatása során rengeteg liturgikus kézirat jutott erre a sorsra.

A most azonosított leletegyüttes kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a sziget középkori olvasáskultúrájáról korábban szinte semmilyen információ nem állt rendelkezésre.

A kutatók kiemelték, hogy a kollekcióban a vártnál jóval magasabb a nem vallási, világi szövegek aránya, ami egy a kontinens szellemi áramlataiba bekapcsolódó helyi elit jelenlétét feltételezi. Az akadémikusok szeptemberben egy külön tanulmányi nap keretében vitatják meg a felfedezést, és feltételezik, hogy a helyi levéltár további hasonló kézirattöredékeket is rejthet.