Rejtett oldalakat találtak egy hatodik századi kódexben

A Garrick Allen teológiaprofesszor által vezetett kutatócsoport a Korai Kéziratok Elektronikus Könyvtárával együttműködve vizsgálta meg a kódex Európa-szerte szétszóródott töredékeit. A szakemberek fejlett multispektrális képalkotó eljárásokat alkalmaztak azoknak a „szellemlenyomatoknak” a láthatóvá tételére, amelyek az évszázadokkal ezelőtti újraírást és könyvkötészeti munkákat követően, az új tinta kémiai reakciója révén tükörképként ivódtak át a szomszédos oldalakra. A párizsi szakértők bevonásával végzett radiokarbonos kormeghatározás tudományosan is megerősítette, hogy a vizsgált pergamenek a 6. századból származnak.

A most előkerült szövegrészek bár magukat az újszövetségi leveleket illetően nem tartalmaznak érdemi teológiai eltérést az eddig ismertekhez képest, a rajtuk lévő korai fejezetfelosztások jelentősen eltérnek a ma használatos bibliai szerkezettől. Emellett a kézirat szerkesztési módja is egyedülálló a korszakban: a szöveget nem folyamatos blokkokban, hanem jelentés alapján strukturált egységekben másolták le.

Ez a technikai megoldás a lapszéli javításokkal és kommentárokkal együtt bizonyítja, hogy a szöveget a korai középkorban nem csupán mechanikusan másolták, hanem aktívan értelmezték és javították is. A Templeton Vallási Tröszt és a Művészeti és Bölcsészettudományi Kutatási Tanács által finanszírozott projekt keretében a kutatók hangsúlyozták: a vizsgált nyomok alapján a kódex eredetileg több száz oldalas lehetett.

A középkori könyv-újrahasznosítás gyakorlata

A Szent Pál leveleit tartalmazó görög nyelvű kéziratot a 13. században a görögországi Athosz-hegyen található Nagy Lavra (Megiszi Lavra) kolostorban szedték szét. Ez a folyamat nem szándékos kulturális pusztítás volt, hanem rutinszerű könyvkötészeti eljárás: a régebbi, elavultnak vagy feleslegesnek ítélt pergameneket (amelyek rendkívül drága alapanyagnak számítottak) gyakran újrahasznosították (palimpszesztként) újabb kötetek kötéstábláinak megerősítéséhez vagy előzékpapírként.

Ennek a középkori újrahasznosításnak köszönhető, hogy a Codex H maradványai – fizikailag beépülve más könyvekbe – túlélték az évszázadokat. A 19. század óta a kötéstáblákból fokozatosan kibontott töredékek ma Olaszország, Görögország, Oroszország, Ukrajna és Franciaország különböző nemzeti könyvtáraiban találhatók meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai
• Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról
• Elrabolt dél-koreai filmsztárral dolgoztatott Kim Dzsongil
• TikTok-videó népszerűsíti az Antarktisszal kapcsolatos legendákat
• Egykori CIA-kémfőnök vall a hidegháború titkairól
• Titkos fotóalbum került elő a berlini CIA-alagútról
• Szovjet kettős ügynök akadályozta meg az atomháborút 1981-ben Iránban
• Hidegháborús bunkert találtak egy angol kastély alatt
• Hidegháborús „brókerek” a vasfüggönyön túl: angol nyelvű monográfia a magyar–amerikai kulturális kapcsolatokról