Korai keresztény templom romjaira bukkantak egy halpiac alatt
2026. július 6. 12:18 Múlt-kor
Korai keresztény bazilika maradványait tárták fel a régészek egy egykori halpiac helyén az északkelet-olaszországi Oderzóban. A kutatók szerint a gazdagon díszített épület az ókori Opitergium eddig ismert legrégebbi keresztény temploma lehet, és új adatokkal szolgálhat a város késő római kori vallási átalakulásáról.
(Forrás: LA Divina Cultura)
Korábban
A felfedezés egy tervezett lakópark építését megelőző régészeti feltárás során történt a Veneto régióban fekvő Oderzóban, amely az ókorban Opitergium néven a térség egyik legjelentősebb római városa volt. Az ásatások során mintegy 30 négyzetméternyi, kivételes állapotban fennmaradt színes mozaikpadlót, kőfalmaradványokat, valamint egy háromhajós bazilika alapfalait tárták fel, amelyet a régészek a Kr. u. 4. század végére vagy az 5. század elejére kelteznek.
A feltárás 2025 novemberében kezdődött, miután az olasz örökségvédelmi hatóságok teljes régészeti vizsgálatot rendeltek el a város egykori falain kívül fekvő területen. A környéken korábban bizánci kori erődítmények, mozaikok és sírok is előkerültek, ezért a szakemberek már korábban is fontos régészeti lelőhelyként tartották számon a helyszínt.
A téglalap alaprajzú templomot három, kelet–nyugati tájolású hajóra osztották, amelyek közül a középső és a déli hajó mozaikpadlója szinte teljes egészében megmaradt. A padlókat akantuszlevelekkel díszített körök, borostyánmotívumok, kereszteket ábrázoló rombuszmezők, valamint egy nagyméretű, Salamon-csomóval díszített központi nyolcszög ékesíti, amelyet a kutatók szerint baldachinszerű ornamentika vesz körül.
A bazilika déli fala mellett négy sírt is feltártak, amelyek közül háromban két-két embert temettek el együtt, ami a korszakban ritkának számított, ráadásul egyik sír sem tartalmazott mellékleteket. A kutatók a csontmaradványok és az épület alapozásához használt facölöpök radiokarbonos vizsgálatától várják a templom építésének pontosabb datálását.
Az ókori Opitergium a Kr. e. 10. században venét településként jött létre, majd a Via Postumia megépítését követően Észak-Itália egyik legfontosabb római városává fejlődött, amelynek lakossága a Kr. u. 2. században elérhette az 50 ezer főt. Bár a Nyugatrómai Birodalom utolsó évszázadaiban a várost a vizigótok, a hunok és az osztrogótok többször is megtámadták, később bizánci közigazgatási és egyházi központként újjáéledt, mígnem 667-ben a longobárdok elpusztították.
A helyi hatóságok szerint a bazilika maradványait a tervezett beruházás részeként megőrzik, és olyan építészeti megoldásokon dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a mozaikpadlók és a templom maradványai a jövőben is látogathatók legyenek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Korai keresztény templom romjaira bukkantak egy halpiac alatt 12:18
- Ősi hólyagkő-eltávolító eszközt találtak egy ókori bolgár városban 11:41
- 10:33
- Mégsem mérgezés végzett a 16. századi Medici fivérekkel 10:22
- 10:02
- Máig rejtély, hogyan kerültek emberi csontok az Antarktiszra tegnap
- Három különleges földmérő eszköz segítette a római útépítők munkáját tegnap
- Négy jelentős sussexi épület került fel a veszélyeztetett örökség listájára tegnap
