A Római Birodalom bukásának mítosza

Illusztráció

A Római Birodalom

A birodalom végét jelző esemény, Romulus Augustulus lemondása Odoaker, szkír király és római hadvezér felszólítására, valóban a korszak lezárása volt. De a történet már jóval korábban elindult. Odoaker hűséget fogadott Zénón keleti császárnak, jelezve, bár nem kíván trónra ülni a birodalom tovább él.

A Nyugatrómai Birodalom sorsa nem Rómában, hanem a perifériákon dőlt el. A harmadik század katonai válságai megtanították a császárokat arra, hogy ne Itáliából, hanem a határok mellől irányítsák a birodalmat. Új fővárosok születtek, Trier, Milánó, Ravenna, és persze Konstantinápoly. Konstantin 330-ban történő alapítása után Bizánc vált a birodalom gazdasági és politikai központjává, magába szívva a birodalom erőforrásait, miközben a Nyugat elnéptelenedett, elszegényedett, és elvesztette stabilitását.

A Római Birodalom sosem egyetlen központból működött. Az irányított decentralizáció, a helyi elitek és a hadsereg együttműködése tartotta egyben. A hadsereg nemcsak a külső támadóktól védte meg a tartományokat, hanem a belső szeparatista törekvések ellen is bevethető volt.

Ám a harmadik század végére a Perzsa Birodalom felemelkedése és a határmenti válságok szükségessé tették a hatalom megosztását Kelet és Nyugat között. Bár a római elit identitása egységes maradt, a negyedik században, és a birodalom legnagyobb gazdasági teljesítményét érte el. Ez nem vált tartós folyamattá, inkább csak elfedte az erróziót. Az ötödik században azonban két nagy migrációs hullám (375–80 és 405–10) végzetes törést okozott.

A barbár szövetségek és a pénzügyi-katonai válság

A vizigótok Aquitániában és a vandálok/alánok Spanyolországban önálló hatalmi központokat hoztak létre. Ezek aláásták a birodalom adó- és katonairendszerét. 425-re a központi hadsereg fele megsemmisült, a tartományok negyede elveszett. Az állam nem tudta megakadályozni újabb törzsek, például az angolszászok, burgundok és frankok betelepülését. A birodalom erőforrásai kimerültek, a helyzet tarthatatlanná vált.

A korabeli Claudius költő szavaival élve: "A világot erkölcsi köd borítja." A korrupció, az elszámoltathatóság hiánya és az újonnan érkezettek integrálására való képtelenség uralta a közéletet. A germánok jogi helyzete állandó konfliktusok forrása volt, miközben a kívülállók ellen gyűlölet és előítélet terjedt. A birodalom saját intézményei váltak a pusztítás eszközeivé.

A szenátus és a polgári élet hanyatlása

Róma bukása nem a császár lemondásával kezdődött, hanem azzal, hogy a szenátus és a város politikai szerepe elsorvadt. Bár 476 után is folytak tárgyalások, a szenátus fennmaradt, és próbálta fenntartani a városi életet. Ám Justinianus 20 évig tartó háborúja (535–554) végérvényesen megtörte a régi rendet. A szenátus utolsó ülését 603-ban tartották. Ez volt Róma valódi bukása.

A Római Birodalom végét nem a császár eltűnése, hanem a polgári és politikai intézmények megszűnése jelentette. A birodalom hanyatlása nem egyetlen okra vezethető vissza. Alexander Demandt történész 210 különböző tényezőt sorolt fel – a vallási változásoktól a gazdasági válságig. A birodalom bukása lassú átalakulás volt, nem egyetlen pillanat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai
• Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról
• Elrabolt dél-koreai filmsztárral dolgoztatott Kim Dzsongil
• TikTok-videó népszerűsíti az Antarktisszal kapcsolatos legendákat
• Egykori CIA-kémfőnök vall a hidegháború titkairól
• Titkos fotóalbum került elő a berlini CIA-alagútról
• Szovjet kettős ügynök akadályozta meg az atomháborút 1981-ben Iránban
• Hidegháborús bunkert találtak egy angol kastély alatt
• Hidegháborús „brókerek” a vasfüggönyön túl: angol nyelvű monográfia a magyar–amerikai kulturális kapcsolatokról