Illegális kincskeresőket követve tártak fel egy hatalmas villát Róma közelében

Hatalmas, az első századból származó császárkori római villa maradványait, köztük jó állapotban fennmaradt mozaikokat és egy márványszobrot tártak fel az ókori Lorium területén, Róma határában - számolt be róla a római kulturális örökségvédelmi hivatal (Soprintendenza Speciale di Roma). Az illegális kincskeresők megállítását követően elindított leletmentő ásatás páratlan bepillantást enged az Antoninus-dinasztia uralkodóihoz köthető arisztokrácia vidéki életmódjába.

A Castel di Guido mezőgazdasági birtokon előkerült leletegyüttes feltárása februárban vette kezdetét, miután a hatóságok észlelték, hogy engedély nélküli ásatások során munkagépekkel súlyosan megrongálták a területet. Az olasz kulturális minisztérium és a csendőrség beavatkozását követően az Alessia Contino régész vezette szakmai stáb kiterjesztette a kutatást.

A tudományos vizsgálatok során egy hatalmas, feltehetően a Via Aureliához egy mellékúton csatlakozó külvárosi rezidencia központi részét hozták felszínre. A komplexum monumentális átriummal, valamint egy gazdagon díszített esővízgyűjtő medencével is rendelkezett.

A régészeti munkálatok során kivételes épségben megőrződött, fekete-fehér és polikróm geometriai, illetve növényi motívumokkal díszített mozaikpadlókat azonosítottak a központi teret övező helyiségekben. A falakon vörös, sárga és kék panelekből álló, antropomorf figurákat ábrázoló freskótöredékek maradtak fenn. A feltárás legjelentősebb lelete egy nyolcvan centiméter magas, férfit ábrázoló fehér márványszobor, amelyet az esővízgyűjtő medencében találtak meg.

A szakértők előzetes feltételezései szerint az alkotás Silvanust, az erdők és a mezőgazdaság ókori római istenét ábrázolhatja, bár a dionüszoszi kísérethez tartozó Szilénosz vagy egy pásztoralak azonosítása sem zárható ki. Az épületegyütteshez a lakótereken túl egy hagyományos római vízszigetelő anyaggal bélelt medence és termelői egységek is tartoztak, ami az arisztokratikus lakófunkció és az agrártevékenység összefonódását jelzi.

A felfedezés kiemelkedő jelentőségű, mivel a terület az ókori Loriumhoz, a Via Aurelia mentén fekvő jelentős császári birtokhoz tartozott. A régió szorosan kötődik az Antoninus-dinasztiához: Antoninus Pius római császár itt töltötte ifjúságát, palotát építtetett a helyszínen, és a történeti források szerint Kr. u. 161-ben itt is hunyt el. Később utódja, Marcus Aurelius, valamint korábban Hadrianus császár is gyakran látogatta a vidéket. Az uralkodói udvar közelsége miatt a környék a római elit kedvelt építkezési célpontjává vált.

Az újonnan felfedezett villa a leletanyag alapján a Krisztus utáni első század első felében épülhetett, és egészen a harmadik századig, a császári udvar érdeklődésének lanyhulásáig lakott maradt. A római műemlékvédelmi hatóság a feltárt és stabilizált romterületet június 20-án egy nyílt nap keretében teszi látogathatóvá a nagyközönség számára.