Kora újkori tallérleletből nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban
A tizenöt éves háború időszakában elrejtett kora újkori tallérleletből nyílt kamaratárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legújabb régészeti kutatások révén bepillantást enged a tizenhatodik század végi Kárpát-medence pénzforgalmába. A Tallérlelet a Somló hegy lábánál elnevezésű kiállítás nemcsak egy kivételes kincset mutat be, hanem a közösségi régészeti program tudományos jelentőségét is igazolja.
- A Magyar Nemzeti Múzeum önkéntes régészeti csapata huszonhét ezüstérméből álló kora újkori tallérleletet tárt fel a Somló hegy környezetében.
- A Hónap Kincse kamarakiállításon bemutatott, túlnyomórészt nyugat-európai vereteket tartalmazó kincslelet a tizenöt éves háború pusztításai miatt kerülhetett a földbe.
- A tárlat megnyitójához kapcsolódva az intézmény egy háromnapos nemzetközi numizmatikai konferenciának is otthont ad az éremtani kutatások legújabb eredményeiről.
Az október 18-ig látogatható Hónap Kincse tárlat központjában az a huszonhét darabos ezüstkincs áll, amelyet a múzeum önkéntes csapata 2026 nyarán tárt fel a Veszprém vármegyei Borszörcsök határában. A műszeres kutatásokkal felszínre hozott érmék összetétele jól tükrözi a korszak gazdasági kapcsolatait.
A leletegyüttes zömét, tizennyolc darabot II. Ferdinánd osztrák főherceg tiroli és elzászi verdéiből származó tallérok teszik ki. Emellett II. Rudolf német-római császár két magyar, valamint egy cseh veretű érméje is a kincs része. A lelet nemzetközi jellegét a német területekről, többek között Lübeckből, a pfalzi, braunschweigi és brandenburgi régiókból származó tallérok erősítik, kiegészülve egy svájci, Sankt Gallen-i verettel.
A kincslelet legfiatalabb darabja, az úgynevezett záróveret II. Rudolf 1593-ban Körmöcbányán vert tallérja, amely meghatározza az elrejtés legkorábbi lehetséges időpontját. Ez az évszám a tizenöt éves háború kezdete, amely alapjaiban rengette meg a Kárpát-medence viszonyait.
Oborni Teréz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a megnyitón rámutatott, a lelet a mohácsi csatát követő török hódoltság viharos időszakához köthető. Az 1591 és 1606 közötti hadjáratok és a zsoldosseregek jelenléte állandó bizonytalanságot teremtett. A lakosság a pusztítások elől menekülve gyakran rejtette föld alá felhalmozott értékeit, amelyek feltárása ma a korszak színes, több valutára épülő pénzhasználatának legfontosabb bizonyítéka.
Ez is érdekelhet
A kiállítás egyúttal az intézmény 2017-ben indult Közösségi Régészeti Programjának sikerét is jelképezi. Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgatója hangsúlyozta, az önkéntesek bevonása stratégiai fontosságú a múzeum számára, a civilek és a szakemberek együttműködése pedig a jövőben is tudományos eredményeket hozhat.
A megnyitó szorosan kapcsolódott egy háromnapos nemzetközi numizmatikai konferenciához, amely az Éremtár centenáriumát ünnepli. A tizenegyedik alkalommal megrendezett fórumon a kutatók az éremtan legújabb eredményeit, köztük a kazár pénzverést és a középkori erdélyi éremleleteket is megvitatják, tágabb kontextusba helyezve a kora újkori tallérkincset is.
