Egyedülálló honfoglalás kori kincseket mutat be a Nemzeti Múzeum

Fotó: MNM/Facebook

A korábban ismeretlen régészeti lelőhelyet a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei azonosították. A Wilhelm Gábor és Füredi Ágnes kutatásvezetők által irányított ásatás során három honfoglalás kori harcos szinte teljesen érintetlen sírját tárták fel. A leletanyag fókuszpontja a leggazdagabb mellékletekkel ellátott temetkezés, amely egy 17–18 éves, magas rangú fiatal harcos földi maradványait rejtette.

A régészek számára a leginkább lenyűgöző felfedezést a viseleti elemek szokatlanul jó megőrződése jelentette: a harcos egyedi selyemövén aranyozott ezüst, csüngős veretek sorakoztak, a jobb oldalán pedig egy ezüstlemezzel díszített tarsoly függött. Az ásatási módszertan sikerét jelzi, hogy a fémleletek által konzervált többrétegű textilruházatot, az öv és a tarsoly szerves részeit eredeti, in situ pozíciójukban, földlabdával együtt tudták kiemelni a szakemberek.

A kutatás kiemelkedő tudományos jelentőségét az MNM és a Kecskeméti Katona József Múzeum együttműködésében megvalósult, rendkívül széles körű vizsgálati háttér adja. A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete és Archeometriai Laborja mellett a projektbe bevonták az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Archeogenomikai Kutatóintézetét, az ELTE TTK Embertani Tanszékét, a HUN-REN Atommagkutató Intézetet, valamint az ELTE Természetrajzi Múzeumot is.

Ez a konzorcium lehetővé tette, hogy a három harcos maradványait és a leleteket – az embertani és genetikai elemzésektől kezdve a szerves anyagok és fémek mikroanalitikai vizsgálatáig – minden eddiginél részletesebb tudományos analízisnek vessék alá, ami pontosabb képet festhet a 10. századi Kárpát-medencei populáció életmódjáról, viseletkultúrájáról és temetkezési rítusairól.

A leletegyüttes a honfoglaló magyarság megtelepedésének egyik legfontosabb, úgynevezett kalandozó hadjáratokkal fémjelzett korszakából származik. A Duna–Tisza köze a 10. század folyamán a magyar nagyfejedelmi, illetve a vezető nemzetségek kiemelt szállásterületeként funkcionált. Az aranyozott ezüstveretes öv – mint a harcosi rang és a fegyverviselés jogának szimbóluma –, valamint az ezüst tarsolylemez (amelyben általában a tűzgyújtáshoz szükséges eszközöket, kovát és csiholót tartották) a korszak elitjének jellegzetes presztízstárgyai voltak. A selyemöv megléte kiterjedt – bizánci vagy keleti – kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokra, míg a szerves anyagok (bőrök, textíliák) épsége kivételes talajtani adottságokra utal.

A kamaratárlat 2026. június 7-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum Déli Kandallótermében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?