Konferenciával ünneplik a négyszáz éves Káldi-biblia megjelenését
Négyszáz évvel ezelőtt fejeződött be és látott napvilágot az első teljes magyar nyelvű katolikus Szentírás Káldi György jezsuita szerzetes fordításában, amelynek jubileuma alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ nagyszabású konferenciát szervez.
- Káldi György jezsuita szerzetes bibliafordításának négyszázadik évfordulója alkalmából tudományos tanácskozást és kiállítást tartanak a magyar fővárosban.
- Az 1626-ban nyomtatásban megjelent, a latin Vulgatán alapuló szöveg több mint két évszázadon keresztül határozta meg a hazai katolikus hitéletet és az irodalmi nyelvet.
- Az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett szakmai esemény a történelmi életmű elemzése mellett a kötet máig fennmaradt eredeti példányait is bemutatja a közönségnek.
A magyar nyelvű katolikus bibliafordítás gondolata és megvalósítása szorosan illeszkedett a tizenhatodik és tizenhetedik század fordulóján kibontakozó ellenreformáció, illetve a katolikus megújulás kulturális programjába.
A protestáns Károli-biblia 1590-es megjelenése után a katolikus egyház is felismerte az anyanyelvű vallásgyakorlás és a hitvitákhoz szükséges hivatkozási alap fontosságát. Pázmány Péter esztergomi érsek ösztönzésére Káldi György az 1600-as évek elején kezdte meg a munkát a hitelesnek elfogadott latin nyelvű Vulgata szövege alapján.
A fordítás végül 1626-ban jelent meg nyomtatásban Bécs városában, és több mint két évszázadon át a magyar katolikus hívek és teológusok kizárólagos szentírási forrásaként szolgált, emellett a magyar irodalmi nyelv egységesülésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
A jeles történelmi évforduló alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár budavári dísztermében rendezett szimpózium a kora újkori egyháztörténet és a nyelvészet legújabb kutatási eredményeit összegzi. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával megvalósuló esemény első szekciója Káldi György életművét és a bibliafordítás normatív szöveggé válásának folyamatát tárgyalja.
Fazekas István egyetemi tanár és Koós Balázs könyvtáros előadásai mellett Bácskai-Horváth Hajnalka és Stempely Irén a ritka 1626-os eredeti kiadás napjainkig fennmaradt példányainak sorsát ismertetik. A kutatások a kora újkori kötetek fizikai megőrzése mellett az olvasat- és birtoklástörténet szempontjából is fontos adatokat szolgáltatnak a magyar könyvkultúráról.
Ez is érdekelhet
A szerdai szakmai program második fele a bibliafordítás tágabb kulturális és társadalmi hatásait veszi górcső alá, különös tekintettel a korabeli hitvitázó irodalomra. Garadnai Erika és Maczák Ibolya tudományos kutatók előadásai azt mutatják be, hogy a Káldi-szövegek miként integrálódtak a tizenhetedik századi polemikus nyomtatványokba és a régi magyarországi prédikációirodalomba.
A szellemi örökség tudományos vizsgálata mellett a rendezvény kézzelfogható közelségbe is hozza a történelmet, a konferenciát ugyanis egy tematikus minitárlat kíséri. A nemzeti bibliotéka Régi Nyomtatványok Tára a gyűjteményében őrzött felbecsülhetetlen értékű eredeti Káldi-biblia-példányokat tárja a nagyközönség elé, méltó emléket állítva a hazai művelődéstörténet egyik legfontosabb mérföldkövének.
