Kora középkori türk kőszobrot fedeztek fel Kirgizisztánban
Egy korábban dokumentálatlan, kora középkori türk kőszobrot azonosítottak a régészek a kirgizisztáni Iszik-köl tó közelében az Altaji Állami Egyetem és a Zsuszup Balaszagin Nemzeti Egyetem közös expedíciója során. Az augusztus végén lezajlott kutatás egy tágabb, a közép-ázsiai türk örökség digitális megőrzését célzó program része.
- Egy nemzetközi régészeti expedíció egy eddig ismeretlen kora középkori türk kőszobrot azonosított a kirgizisztáni Iszik-köl tó délkeleti partvidékén.
- A szakemberek a leletet fotogrammetriai eljárással a helyszínen dokumentálták, hogy az így készült háromdimenziós modellt egy virtuális múzeumban mutathassák be.
- A kutatók a feltárás során egy buddhista templomból származó, összefonódó sárkányokat ábrázoló kősztélét is megvizsgáltak, amelyről hiányzik az uralkodó Asina-klán jelképe.
A szobrot a Dzsuuku folyó völgyében találták meg egy kilenc kőépítményből álló, a kora középkori türk népességhez köthető komplexum felmérésekor. A Temirlan Csarginov és Alekszej Tyiskin által irányított kutatócsoport a műtárgyat nem emelte ki a földből, hanem fotogrammetriai eljárással a helyszínen rögzítette annak adatait.
Ez a technológia nagyszámú átfedő fénykép alapján készít háromdimenziós modellt, megőrizve az alak és a felület jellemzőit anélkül, hogy a lelet fizikai környezetét megzavarnák. Tyiskin javaslata alapján a szobrot később a közeli Orgocsor falu múzeumába szállíthatják a megfelelő védelem biztosítása érdekében.
Az expedíció a Nagy Altaj Kutatóközpont projektjének keretében valósult meg, amelynek célja a fennmaradt kőemlékek szisztematikus dokumentálása. Az adatok a Nagy Altaj, a türkök őshazája elnevezésű virtuális múzeumi adatbázist gazdagítják. A szakemberek a terepmunka mellett a kirgizisztáni Nemzeti Történeti Múzeum két újonnan beszerzett kőszobrát, valamint a Burana-torony komplexumában található több mint nyolcvan kőemléket is digitalizálták. A munka kiterjedt összehasonlító digitális bizonyítékot szolgáltat a türk kőemlékek megjelenésének és regionális változatainak vizsgálatához.
Ez is érdekelhet
A felmérés során egy buddhista templomból származó, két összefonódó sárkányt ábrázoló kősztélé töredékét is megvizsgálták. Bár hasonló emlékek Közép-Mongóliából, többek között a Második Türk Kaganátus legfontosabb alakjaihoz, Bilge kagánhoz és Külteginhez köthető emlékhelyekről is ismertek, a kirgizisztáni lelet eltérést mutat. A sztéléről hiányzik az uralkodó Asina-klánhoz köthető jellegzetes tamga, vagyis nemzetségjel. A kutatók feltételezik, hogy a szimbólum hiánya a befejezetlenségre utalhat, vagy az emlékművet eredetileg más céllal alkották meg, mint a mongóliai példányokat.
A 6-8. század között Belső- és Közép-Ázsiát uraló türk kaganátusok alapvető befolyást gyakoroltak a régió fejlődésére. Az általuk hátrahagyott kőszobrok a nomád hitvilág fontos mementói. Az expedíciót követően a fotogrammetriai adatokat 3D-modellekké alakítják, majd tudományos publikációkban értékelik a leletek régészeti jelentőségét.
