Zsidó műgyűjtők Van Gogh-képeiből nyílt kiállítás Hamburgban
A nemzetiszocialista rezsim által kifosztott zsidó műgyűjtők avantgárd művészetben játszott úttörő szerepére hívja fel a figyelmet a hamburgi Bucerius Kunst Forum legújabb kiállítása, amelyről a The Art Newspaper számolt be. A tárlat rámutat, hogy az európai modernizmus, és különösen Vincent Van Gogh művészetének németországi elismertetése elválaszthatatlanul összefonódott a huszadik század eleji zsidó polgárság értékteremtő, mecénási tevékenységével.
- A hamburgi Bucerius Kunst Forum új kiállítása tizenöt olyan egykori zsidó műgyűjtőnek állít emléket, akik kulcsszerepet játszottak a modern művészet németországi elterjesztésében.
- Az első világháború előtt a mintegy százötven német magántulajdonban lévő Van Gogh-festmény többségét zsidó családok birtokolták.
- A nemzetiszocialista hatalomátvételt követő üldöztetés és vagyonelkobzás miatt a páratlan gyűjtemények szétszóródtak, több alkotás pedig, köztük egy Göring által is lefoglalt Van Gogh-mű, mindmáig eltűntként szerepel.
A német műgyűjtők az elsők között ismerték fel a holland festőművész radikális stílusának jelentőségét. Az 1914-ben kitört első világháború előestéjén már mintegy százötven Van Gogh-alkotás volt német magántulajdonban. A hamburgi kiállítás kurátorai, Stefan Koldehoff és Kathryn Baumstark adatai szerint az 1930-as évekre ebből a mennyiségből megközelítőleg száz művet zsidó származású családok birtokoltak, noha arányuk a korabeli német társadalomban az egy százalékot sem érte el.
Az 1933-as nemzetiszocialista hatalomátvétel után azonban ezek a gyűjtők azonnal a politikai és faji alapú üldöztetés áldozataivá váltak. Vagyonukat, köztük a jelentős műkincseket a hatóságok szisztematikusan elkobozták, a tulajdonosokat száműzetésbe kényszerítették, sokukat pedig meggyilkolták, így 1939-re a gyűjtemények szinte teljesen megsemmisültek vagy szétszóródtak.
A hamburgi intézmény tárlata tizenöt egykori műgyűjtő család történetét mutatja be egy-egy külön teremben. A mintegy száz kiállított festmény és rajz között Camille Pissarro, Paul Cézanne, Edvard Munch, valamint német expresszionisták alkotásai is szerepelnek.
Bár az eredeti tulajdonosok a harmincas években még több mint harminc Van Gogh-művel rendelkeztek, a szervezők hosszas kutatómunka ellenére is csupán egyetlen eredeti festményt tudtak kölcsönkérni a tárlatra. Az 1888-ban készült, kócos hajú lányt ábrázoló portrét az eredetileg Berlinben élő Oppenheim család mentette ki Svájcba, majd svájci gyűjtőkön keresztül került jelenlegi helyére, a La Chaux-de-Fonds-i Szépművészeti Múzeumba.
A kiállítás a fennmaradt művek mellett a megsemmisült vagy eltűnt kulturális örökségre is fókuszál. A tárlaton dokumentumok formájában megemlékeznek Van Gogh egyik 1889-es, fákat és borostyánt ábrázoló tájképéről, amelyet a német megszálló csapatok 1941-ben koboztak el Párizsban a Rothschild családtól.
Ez is érdekelhet
A festmény utolsó ismert nyoma egy 1942-es fénykép, amelyen Hermann Göring nemzetiszocialista vezető látható a műalkotás mellett a lefoglalt műkincsek párizsi raktárában. A kép sorsa azóta ismeretlen.
Érdekességként a szervezők kiállítottak egy Búzavirágok vázában című csendéletet is, amelyet a menekülni kényszerülő esseni bankár, Georg Hirschland 1935-ben még eredeti Van Gogh-képként vásárolt meg a berlini Thannhauser galériától. A háború után a családnak az Egyesült Államokban visszaszolgáltatott festményről az 1950-es években derült ki, hogy hamisítvány, így a közönség most több mint hetven év után láthatja újra egykori helyén.
