Könyörtelen rabszolgaságpárti gerillából vált népi hőssé Jesse James

A James-Younger banda

James korai hírnevének legfőbb oka a Kansas City Times című hírlap szerkesztőivel ápolt kapcsolata volt: a szilárdan konföderációs szimpátiájú lap a rekonstrukció (a déli államok gazdaságának és társadalmának új alapokra helyezésének központi kísérlete) politikája ellen kelt ki, szerkesztői pedig lehetőséget láttak Jamesben.

A főszerkesztő, John Newman Edwards az ellenállás szimbólumának tekintette Jamest, akinek bőséges teret adott lapja hasábjain, hogy kérkedjen a republikánusok elleni harcban elért eredményeivel. James e cikkekben (melyeket elvileg ő maga írt) a nyolcfős James-Younger banda vezetőjeként azonosította magát, amelyben a James-fivérek mellett a Younger-fivérek (Cole, John, Jim és Bob), valamint a konföderáció más veteránjai tevékenykedtek.

A banda tagjai több éven át raboltak bankokat a térségben, akcióikkal igyekeztek minél több figyelmet felkelteni, és az „elveszett ügy” harcosaiként, a Konföderáció hőseiként állították be magukat. Újkori Robin Hoodokként maguk mögött érezhették a hivatalaiktól és jogaiktól megfosztott Konföderáció-pártiak támogatását.

„Nem tolvajok vagyunk” – írta (állítólag maga) James, „hanem merész rablók. E címet büszkén viselem, mivel Nagy Sándor is merész rabló volt, és Julius Caesar is, és Bonaparte Napóleon is.”

1873-ra Missouri kinevezett republikánus kormányzója már minden szóba jöhető segítséget igénybe vett a banda kézre kerítésére, azonban saját hivatalából nem volt lehetősége vérdíjat kitűzni rájuk. James és emberei gyakorlatilag háborítatlanul fosztottak ki postakocsikat, különféle nyilvános eseményeket, de vonatokat is. Egy alkalommal a Ku Klux Klan jellegzetes fehér ruháiba öltözve csaptak le, jelezve a hatóságok felé politikai elkötelezettségüket.

A vonatrablások rendkívül kockázatos döntésnek bizonyultak: a korabeli vasúti mágnásoknak – akik erkölcseikben aligha álltak a banditák felett – egy magánhadsereg is a rendelkezésére állt a renitens rablók megállítására: a Pinkerton Detektívügynökség.

A Pinkerton emberei eddigre már többször kitüntették magukat a háború során a déli államokban végzett kémtevékenységükkel. Habár később a cég munkássztrájkok szétveréséről vált elsősorban híressé, ekkoriban főleg bűnözők kézre kerítésével foglalkoztak – a szövetségi kormánynak is „bedolgoztak” pénzhamisítók elleni nyomozásokban.

Mivel a James-Younger bandának rengeteg támogatója volt a térségben, a detektívek munkája nem volt könnyű. Egy tűzharcban több ügynökük is életét vesztette, egyiküknek azonban sikerült lelőnie John Youngert.

A veszteségek után a cég alapítója, a skót születésű Allan Pinkerton személyesen eredt a banda nyomába. Nyomozása a James-farmra vezette, ahol egy gyújtóbombát dobtak a lakóépületbe. A szerkezet robbanása megölte Jesse és Frank fiatalabb féltestvérét, Archie-t (aki Archie Clementről kapta nevét), és leszakította James édesanyja egyik karját. Pinkerton tagadta, hogy célja lett volna a gyújtogatás, Ted Yeatman életrajzíró azonban később az országos levéltárban talált egy levelet Pinkertontól, amelyben leírta: a földig kívánja égetni a házat.

A kisfiú halálát és az édesanya súlyos sérülését követő arcvesztés nagy csapás volt Pinkertonnak, aki ezután fel is adta a James-Younger banda üldözését. Sokan ezt tartják élete legnagyobb vereségének.

A northfieldi bankfiók és a banda vége

A szülőházát ért támadást követően Jesse James valóságos ámokfutásba kezdett. A tanya környékének azon lakóit, akikről azt gyanította, együttműködtek a Pinkerton-ügynökökkel, egytől-egyik megölték. A banda kimondottan republikánusok által birtokolt pénzintézeteket támadt, így 1876. szeptember 7-én – az ottani vadászszezon első napján – célba vették a minnesotai Northfieldben található First National Bank épületét. Az akció óriási fordulópontot jelentett a James-Younger banda számára.

Reggel a rablók belovagoltak a városba, és megközelítették a bankot. Ketten kint maradtak őrt állni, hárman pedig egy közeli hídról tartották szemmel a bank előtti teret, míg bent a rablók a széfet kísérelték meg felnyitni. Az ott dolgozó alkalmazott, Joseph Lee Heywood elképesztő lélekjelenlétet tanúsítva azt hazudta nekik – miközben kést szegeztek a torkának –, hogy a széf időzáras, így lehetetlen azonnal kinyitni.

Miközben James és társai az alkalmazottat verték, hogy adja át a pénzt – a férfi koponyatörést szenvedett –, az utcán lévő városiaknak egyre gyanúsabbá vált a bank előtt ácsorgó két alak, és többen kérdőre vonták őket. Az őrszemek a levegőbe lőttek, hogy eloszlassák a népet, ebből azonban hamar tűzharc bontakozott ki.

A bent lévők a lövések hangjára feladták a rablást, lelőtték Heywoodot, és menekülőre fogták. A helyi rendőrség üldözőbe vette őket, és hajtóvadászat indult. A banda két tagját még a városban lelőtték a helyiek, a Younger-fivéreket pedig később elfogták a rendőrök, miután egyik társukat tűzharcban megölték. Az eset végére csupán Jesse és Frank James maradtak szabadlábon.

A fivérek a Tennessee állambeli Nashville-ben tűntek fel még 1876-ban, ahol álnéven éltek. Frank eddigre úgy tűnt, megváltozott, és nem kívánt tovább bűnözéssel foglalkozni, Jesse azonban nyughatatlan maradt. Miután visszatértek Missouriba, ahol nagyobb biztonságban érezték magukat, Frank 1882-ben feladta magát, és rövid börtönbüntetés után Oklahomába költözött, Jesse pedig Missouriban maradt. 1879-ben új bandát toborzott, ezt a társaságot azonban nehéz volt egyben, illetve féken tartani. 1882-re csupán ketten maradtak mellette: Charley és Robert Ford.

A két fivér későbbi elbeszélése szerint James illetlen megjegyzéseket és gesztusokat tett húguk, Martha felé, ami miatt megharagudtak rá, emellett már 5000 dolláros vérdíj volt a fején (a vérdíj összegét a missouri kormányzó, a Jamest megszállottan elfogni akaró Thomas J. Crittenden kérésére a vasúti vállalatok ajánlották fel).

1. A polgárháború szélén
2. A James-Younger banda
3. Jesse James halála

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt