Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön

A középső oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér szoborcsoport található (Fortepan / Hanser Mária)

Budapest székesfőváros 1881-ben kezdeményezte az Országgyűlésnél egy olyan emlékmű felállítását, amely méltóképpen örökítené meg a honfoglalás közelgő 1000. évfordulóját.

A képviselők csak 1894-ben jutottak döntésre, s az eredetileg javasolt Gellért-hegy helyett az Andrássy út és a Városliget közti területet választották helyszínnek. A tervek elkészítésével Zala György szobrászt és Schikedanz Albert építészt bízták meg.

Az építkezés 1896 végén kezdődhetett meg, addig a helyszínen a millenniumi kiállítás díszkapuja állt. Az (első) avatásra 1901. október 24-én került sor, amikor elhelyezték az oszlop belsejében az emlékmű történetét tartalmazó pergament, majd a zárókőre felkerült az arkangyal szobra.

A teljesen kész emlékművet, valamennyi szobrával együtt 1929. május 26-án, a hősök napján Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel, együtt az első világháborúban elesett magyar katonákra emlékeztető Nemzeti Hősök Országos Emlékkövével, a millenniumi emlékmű elé helyezett monolit mészkővel.

A 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnok középpontjában egy 36 méter magas korinthoszi oszlop áll. Ezen Gábriel arkangyalnak a magyar királyi koronát és az apostoli kettős keresztet tartó, öt méter magas szobrát helyezték el, a talapzaton a hét honfoglaló vezér 4,7 méter magas lovas szobra áll.

A millenniumi kiállítás főkapuja – kialakítása hasonlított a későbbi emlékműre, a tér azonban még nem volt lekövezve

Az oszlopsor párkányán bronzszobor jelképezi belül a háborút és békét, a külső részen a munkát és a jólétet, illetve a tudást és a dicsőséget.

Az oszlopok között mindkét szárnyon a magyar történelem 7-7 neves személyiségének 2,8 méter magas szobrát, a nyitott szoborfülkék talapzatánál az adott személyiségre jellemző domborművet helyeztek el.

A 14 királyszoborból eredetileg 5 jutott Habsburg-uralkodónak, utóbbiakat az első világháborús vereség után eltávolították, Ferenc Józseféből - miként 1956-ban Sztálinéból - csak a csizmája maradt.

A szobrokat a gazdasági stabilizáció után újramintázták, de a második világháború után újabb "személycserék" következtek. A megsemmisült emlékkövet nem pótolták, a Habsburg-uralkodók helye ismét üresen maradt, mígnem egy politikai döntés nyomán a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harc vezetői váltották fel őket.

Hősök tere 1925-ben (Wikipédia / Tambo / CC BY-SA 3.0)

Így került Ferenc József helyére Kossuth, II. Lipótéra II. Rákóczi Ferenc, Mária Teréziáét Thököly szobra váltotta, I. Ferdinánd és III. Károly helyére a közeli Köröndről Bocskai és Bethlen méretre éppen azonos szobrát hozták át.

Az új szobrok alá új domborműveket helyeztek, a Könyves Kálmán szobra alatti relief pedig már nem Dalmácia meghódítására, hanem a boszorkányégetés eltiltására utal, s kicserélték az Ismeretlen Katona emlékművét is.

A teret 1932 óta hívják Hősök terének, arculata 1958 óta nem változott lényegesen. A millecentenárium tiszteletére 1995-96-ban újjászületett az emlékoszlop és a hét vezér szobra, majd 2001. augusztus 20-án ünnepélyesen újraavatták a megújult Hősök terét és az emlékmű megszépült szobrait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején