Kinizsi Pál sírját keresik a nagyvázsonyi ásatáson
Ötödik alkalommal indult régészeti feltárás a Veszprém vármegyei Nagyvázsonyban Kinizsi Pál sírjának azonosítása és a középkori Vázsonykő történetének feltárása céljából. Ahogy arról a Veol.hu hírportál beszámolt, az augusztus 24. és szeptember 11. között zajló munkálatok fókuszában a helyi Szent István-templom környezete és az egykori sírkert áll. A kutatás során a roncsolásmentes talajradaros felmérések és a levéltári források ötvözésével közelebb vihet a Kárpát-medencei reneszánsz hadtörténet egyik legmeghatározóbb alakjának nyughelyéhez.
- Ötödik alkalommal indult régészeti feltárás Nagyvázsonyban a legendás hadvezér, Kinizsi Pál sírjának és a középkori település maradványainak azonosítására.
- A szakemberek talajradaros vizsgálatokkal és levéltári kutatásokkal igyekeznek felkutatni a pálos kolostorból 1708-ban áthelyezett maradványokat.
- A Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület és a Laczkó Dezső Múzeum együttműködésében megvalósuló projekt a kora újkori Vázsonykő mindennapjait is feltárja.
A Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület szervezésében, valamint a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum szakmai irányításával megvalósuló projekt célja Nagyvázsony középkori elődjének, a Kinizsi korabeli Vázsonykőnek a szisztematikus megismerése. Az idei ásatás a román kori alapzatú, 1481-ben Kinizsi által átépíttetett Szent István-templom melletti egykori falurészre és temetőre összpontosít.
A feltárás során nemcsak a fizikai ásatási munkák zajlanak, hanem megkezdődik a szétszóródott Kinizsi-levéltár újbóli összegyűjtése is. A szervezők a lakosság számára is megnyitották a helyszínt, így az érdeklődők személyesen követhetik nyomon a régészeti folyamatokat.
Kinizsi Pál Hunyadi Mátyás király Fekete Seregének legendás vezére, a Magyar Királyság egyik legsikeresebb törökverő hadvezére volt, aki az 1479-es kenyérmezei csatában aratott döntő győzelmével írta be magát a történelembe.
Halála után a feljegyzések szerint a nagyvázsonyi pálos kolostorban temették el. A sírt azonban 1708-ban kincskeresők feldúlták, a maradványok egy részét pedig a feltételezések szerint a közeli Szent István-templom temetőjében helyezték újra örök nyugalomra. A mostani talajradaros vizsgálatok ezt az áthelyezett sírhelyet igyekeznek pontosan behatárolni.
Ez is érdekelhet
A középkori Vázsonykő története nemcsak Kinizsi hadi tettei miatt kiemelkedő, hanem a korszak neves női alakja, Magyar Benigna révén is. Kinizsi felesége a magyar reneszánsz kultúra egyik legműveltebb úrnője volt, akihez az első magyar nyelvű imádságoskönyvek egyike, a Festetics-kódex is kötődik. Kinizsi halálát követően Benigna úrnő hatalmas vagyona megőrzése érdekében többször is újraházasodott, ám harmadik férjének, Kereki Gergelynek a meggyilkolása miatt országraszóló perbe keveredett. Sorsa a korabeli jogi és társadalmi viszonyok mintapéldája, hiszen a halálos ítélet ellenére királyi kegyelemben részesült.
A nagyvázsonyi feltárás így nem csupán egy egyedi sírhely kereséséről szól, hanem a késő középkori és kora újkori Magyarország összetett társadalmi, katonai és építészeti hálózatának feltárásáról. A Laczkó Dezső Múzeum munkatársai által végzett régészeti munka megerősíti, hogy a Bakony vidékének erődítményei és települései kulcsfontosságú láncszemet jelentettek a Mohács előtti Magyar Királyság védelmi és kulturális rendszerében. A szakemberek várakozása szerint a szeptember közepéig tartó ásatás új leletekkel bővíti a Hunyadi-kor történeti emlékezetét.
