Kínában él egy elszigetelt törzs, ahol a nők irányítanak
2018. november 30. 15:07 Múlt-kor
Habár sokan a mítoszok vagy a fantázia részének tekintik csupán őket, valójában igenis léteztek és napjainkban is léteznek olyan társadalmak a világon, amelyekben a nőké az irányítás. Ilyen társadalom a Délnyugat-Kínában élő moszuó törzs is, amelyben a nők adják a családfőket, és szabják meg a háztartás munkarendjét is. A moszuóknál a házasság intézménye is egészen más, mint a világ többi részén.
Korábban
Női kontroll
A tibeti határhoz közel, főként a Lugu-tó partján élő nép mintegy 40 000 főt számlál. A kínai hatóságok nem ismerik el őket önálló etnikumként, a tőlük kulturálisan eltérő, ám lényegesen nagyobb létszámú (mintegy 320 000 fős) nahi (vagy nasi) néphez sorolják őket. Ez megnehezíti napjainkban az egyedülálló moszuó kultúra védelmét. Tény azonban, hogy a kínait is magában foglaló sino-tibeti nyelvcsaládon belül a moszuók és a nahik nyelve közeli rokona egymásnak.
A moszuók által lakott vidék több mint hat órányi útra található bármely nagyobb várostól, ami segített nekik az évszázadok folyamán megőrizni meglehetős elszigeteltségüket és ősi kultúrájukat. Az egyetlen nagyobb külső behatásnak az tekinthető, hogy eredeti törzsi vallásuk mellett kultúrájuk tartalmaz a tibeti buddhizmusból átvett elemeket is. A külvilággal gyakoribb kapcsolat pusztán az utóbbi néhány évben jött létre – a kívülállók pedig csak ámulnak a „nők királyságának” nevezett törzsön.
A moszuók matriarchális világában a családfő szerepét a nagymama gyakorolja, a házasság pedig sokkal kevésbé formális és fontos intézmény, mint máshol – az élet fő egysége a nagyobb háztartás. A férfiak és nők közötti kapcsolatot „sétáló házasságnak” nevezik, a világ más részein szigorúan vett „édesapa” és „férj” szavak pedig ebben a formában nem léteznek náluk.
Miután egy moszuó lány elért egy bizonyos kort (valamikor 13 éves kora után), saját hálószobát kap, valamint azt a jogot, hogy szabadon válasszon párt magának. A választott párjával maradhat akár egész életében is, de megengedett és megszokott, hogy idővel váltson. Ebben a társadalomban senki sem ítélkezik a nők felett amiatt, hogy hány férfival és milyen gyakran létesít kapcsolatot élete során. A kezdeményezés teljességgel a nő kezében van: ő az, aki áthívja saját háztartásába a választott társát, kizárólag este. A férfi a nővel töltheti az éjszakát, hajnalban azonban vissza kell mennie saját háztartásába. Igen ritka eset az, hogy a férfi ennél több időt tölt a nő háztartásában – a kapcsolatból születő gyermekeket sem feltétlenül együtt nevelik.
A moszuók körében az anyai vérvonal az, ami összeköti a családot. A gyermek az édesanyja háztartásában nevelkedik, ahol nagyanyja és igen sok más anyai ági rokona is együtt lakik. Az apává váló férfiak nem feltétlenül felelősek bármilyen mértékben a tőlük való gyermekek neveléséért vagy támogatásáért. A moszuóknál a háztartásban lakó férfiak saját unokahúgaik és unokaöccseik nevelésében vesznek leginkább részt. Emellet azonban lehetősége van az apának látogatni saját gyermekeit is, időt tölteni velük vagy ajándékokat hozni nekik. Az olyan (ritka) esetekben, amikor az apa kiléte nem ismert, nem éri hátrányos megkülönböztetés az anyát.
A háztartásokat a nők irányítják – ők döntenek a nyersanyagok és javak eloszlásáról is (a moszuó társadalom önellátó, többnyire cserekereskedelmen alapszik). A család javai anyáról lányára öröklődnek. Számos kutató szerint helyénvalóbb a „matrilineáris” szót használni a moszuó családstruktúrára a „matriarchális” helyett, azonban valójában a kettő egyvelegéről van szó.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.