Később halt ki, mint hittük: új adatok derültek ki a Kárpát-medence ősi lófajtájáról

Zablák és szíjelosztók, lovasok és harci kocsi temetkezések elterjedése Eurázsiában Kr. e. 2000 és 1000 között (Forrás: Kanne, K. (2025). Horse domestication and early use)

A dél-magyarországi Tompán előkerülő lókoponya genomja új megvilágításba helyezte a Kárpát-medencei ősi lófajta kihalásának idejét, pontosabb képet adva ezzel a térség korai állatállományáról.

Lótartás Eurázsiában

A lótartást, a ló háziasítását már a Kr. e. 4. évezred közepén is megkísérelték az ázsiai sztyeppe egyes népcsoportjai, ugyanakkor a mai lovak ősei archeogenomikai adatok alapján csupán a Kr. e. 3. évezred legvégén terjedtek el Eurázsiában. A Kárpát-medencében ezt az eseményt a legújabb genetikai eredmények mellett a bronzkori településeken megjelenő, agancsból készült zablaoldaltagok is egyértelműen bizonyítják.

Korábbi archeogenomikai tanulmányok azt is kimutatták, hogy ezt megelőzően voltak olyan háziasítási kísérletek, amelyek mára már kihalt fajtákat céloztak. Azt azonban nem sikerült megfejteniük a szakértőknek, hogy ezek miért és hogyan haltak ki, illetve miért nem maradt fenn genetikai örökségük a modern háziasított lovakban. Az Acta Archaeologica Hungaricae új számában (76/2 (2025)) megjelent tanulmány azonban egy olyan lókoponyából származó genomról számolt be, amely részben választ adott ezekre a kérdésekre.

Egy kivételes koponya

A Kr. e. 1870–1620 közé datálható lelet a dél-magyarországi Tompán került elő. A koponya genetikai eredményei szerint az egyed egy, a térségben őshonos (vad)lóféléhez tartozott – ez pedig azért hatalmas felfedezés, mert így a lelet egyértelműen alátámasztja, hogy a vizsgált lófajta 200-300 évvel tovább létezett a régióban, mint azt korábban feltételezték. Emellett a lelet az első közvetlen bizonyítéka annak, hogy ezt a fajtát a mai házilovak ősei mellett is tartották.

Az ugyanakkor meglepte a kutatókat, hogy sem a mai házilovakban, sem a tompai ló maradványaiban nem találtak keveredésre utaló genetikai nyomokat. Hogy miért nem keresztezték ezeket a fajtákat egymással, a mai napig rejtély – az azonban biztos, hogy ezen ősi fajta kihalása előtt a populáció folyamatosan csökkent, tehát nem egy hirtelen, hanem egy hosszantartó folyamatról volt szó.

Forrás: ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
• Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége