Keltibériai múlt Borobiában
Egy fél évszázadon át rejtőző sztélé darabjának megtalálása új fényt vet Virovia keltibériai városára. A Borobiában előkerült római kori síremlék képi és epigráfiai részletei a helyi segédlovasság római hadseregbe való beilleszkedéséről és a térség elveszett településtörténetéről árulkodnak.
A Virovia titkát őrző síremlék
Egy síremlék-sztélé újrafelfedezése váratlan bizonyítékkal szolgált egy elveszett keltibériai város, Virovia létezésére a Soria tartományban fekvő Borobia alatt. A történet 1971-ben indult, amikor Borobia külterületén három római kori sztélét tártak fel. A két oldalukon pajzsos és lándzsás lovasokat ábrázoló faragványokat a Soriában található Numantín Múzeumba szállították.
Az egyik sztélé hiányzó darabját később találták meg, majd egy helyi gazdasági épületben helyezték el. Ott több mint ötven évig észrevétlen maradt, egészen addig, amíg a Zaragozai Egyetem Örökségvédelmi és Humán Tudományok Intézetének kutatói újra felfedezték. A most publikált tanulmány szerint a sztélé eredeti magassága körülbelül 140 centiméter lehetett, és a Virovia oppidumának határán állt – egy olyan településen, amelyet sokáig elveszettként tartottak számon.
Elesett bajtársak emléke
A felirat két személyt nevez meg: Sempronius Aniniust és Lucius Sempronius Ambatót. A szöveg arra utal, hogy bajtársaik finanszírozták a síremléket, így tisztelegve az elesett harcostársak előtt. Marta Chordá Pérez, Borja Díaz Ariño és Alberto Jiménez Carrera kutatók szerint a sztélé képi világa a latin és a helyi keltibériai hagyományokat ötvözi. A faragások a római segédlovasság helyi tagjainak integrációját tükrözik a korai császárkor katonai rendszerébe.
Viroviát eddig csak a Uirouia feliratú bronzérmék alapján ismerték, amelyeken egy lándzsás lovas jelenik meg – a keltibériai ikonográfia jellegzetes alakja. Ilyen érmékből több is előkerült Borobiában és környékén. A romos Borobia várában végzett próbaásatások során keltibériai kerámiákat is találtak, ami tovább erősíti a hely azonosítását.
A Virovia múltra utaló domb: El Cabezón
Ez is érdekelhet
A leletek összessége arra utal, hogy az ősi település a falu fölé magasodó, természetes védelemmel bíró dombon, El Cabezón területén helyezkedett el. A római Bilbilis és Numantia közötti stratégiai fekvése, valamint az ásványkincsekhez való közelsége fontos szerepet biztosított számára az ókorban.
A kutatók úgy vélik, hogy Virovia a Flaviánus korszakban beolvadt a római városi hálózatba, és önálló településként megszűnt. Nevét azonban tovább őrizték a bronzérmék. A frissen rekonstruált sztélé most először teremt közvetlen régészeti kapcsolatot Borobia és az elveszett keltibériai város között, új fejezetet nyitva a régió múltjának kutatásában.
