Ősi hitvilág a natufi kultúrából
2025. november 18. 16:05 Múlt-kor
Izraelben olyan 12 000 éves agyagfigura került elő, amely a natufi kultúra hitvilágába enged ritka bepillantást. A nő és a liba közös ábrázolása a kutatók szerint a térség egyik legkorábbi mítoszát jeleníthette meg, és azt mutatja, hogyan formálódott a szimbolikus gondolkodás a neolitikus forradalom előtt.
(Forrás: Laurent Davin / CC BY-NC-ND 4.0)
Korábban
A natufi kultúra különös szobra kerül elő Izraelben
Jóval azelőtt, hogy az ókori görögök Zeusz hattyúalakban való megjelenéséről meséltek, a natufi kultúra népei már ábrázolták az ember és madár kapcsolatát. Izraelben egy 12 000 éves, égetett agyagból készült figurát találtak, amelyet a régészek egy korai hitrendszer lenyomatának tartanak.
„Amikor kivettem ezt a kis agyagtömböt a dobozából, azonnal felismertem az emberi alakot, majd a hátán fekvő madarat” – mondta Laurent Davin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régésze.
A nő és a liba: a natufi kultúra egyik legkorábbi emberábrázolása
Davin és kutatótársai szerint a figura egy nőt és egy madarat – feltehetően libát – jelenít meg. Ez lehet a legkorábbi ismert nőábrázolás Délnyugat-Ázsiában. A natufi kultúra 15 000 és 11 500 év között létezett a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon és Szíria területén, és a lelőhelyekről származó több tízezer töredék között mindössze néhány figurális ábrázolást találtak.
A most előkerült darab a Nahal Ein Gev II lelőhelyről származik, nem messze a Galileai-tótól. Davin egy apró, gondosan formált agyagtöredéket vett észre, amely később egy három részben fennmaradt figurává állt össze. A szobor mindössze 3,7 centiméter magas, égetett agyagból készült, és vörös ásványi pigmenttel színezték.
Mitikus jelenet vagy vadászjelenet?
A felső részen látható madár kitárt szárnyakkal borul a nő hátára. Az alsó rész bevágott háromszög alakú mintája női szeméremtestet ábrázol, az arc körüli ovális lenyomatok pedig mellekre utalnak. A madár nagy valószínűséggel liba, mert a lelőhelyen sok libacsontot találtak.
A kutatók szerint a figura kétféleképp értelmezhető: lehet egy vadász, aki madarat visz haza, de valószínűbb, hogy mitikus jelenet látható rajta, amelyben egy hím lúd párosodik a guggoló nővel. „Az emberi és állati szellemek közötti képzeletbeli párosodás sok kultúrában felbukkan” – mondta Davin. A női alakok növekvő szerepe pedig arra utal, hogy a nők fontos szellemi-rituális szerepet tölthettek be a közösségben.
Az alkotó nyoma: egy 12 000 éves ujjlenyomat
A figurán részleges ujjlenyomat is fennmaradt. A modern összehasonlító adatok alapján úgy tűnik, hogy az alkotó nő lehetett. Ez ritka és fontos megfigyelés, amely tovább árnyalja a natufi kultúra társadalmi szerepeiről alkotott képünket.
A figurát olyan területen fedezték fel, ahol temetkezéseket is feltártak, köztük egy gyermek sírját és egy emberi fogakból álló különleges rejtekhelyet. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a figurának valamilyen szimbolikus vagy rituális szerepe lehetett.
A natufi kultúra és a szimbolikus gondolkodás kezdetei
A ritka ábrázolás azt mutatja, hogy a natufi kultúra képviselői már a neolitikus forradalom előtt is komplex képvilágot teremtettek, és animista hiedelmeket követtek. „A nő és a liba figurája hidat képez a mozgékony vadászó-gyűjtögetők és az első letelepedett közösségek között” – fogalmazott Leore Grosman, a kutatás társszerzője. A lelet arról tanúskodik, hogyan formálódott az emberi képzelet, mielőtt megjelent volna a földművelés és az állattartás.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
