A viking kort megelőző hajótemetkezést tártak fel Norvégiában

Herlaugshaugen (középen az előtérben) nyugatról, a szoros és a háttérben látható szárazföld felé nézve (fénykép: Hanne Bryn, NTNU Egyetemi Múzeum, Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem).

A hatalmas kiterjedésű Herlaugshaugen földhalmot a helyi mondavilág sokáig egy legendás király nyughelyeként tartotta számon. Mivel a nagyméretű halomsírok teljes feltárása rendkívül költséges és magas kockázattal jár a lelőhely épségére nézve, a norvég kutatók célzottan, kisméretű kutatóárkok nyitásával és fémkereső műszerek alkalmazásával végezték a geofizikai vizsgálatokat.

A szakembereknek huszonkilenc olyan vasszegecset sikerült a felszínre hozniuk, amelyek egykor a hajótest faelemeit tartották össze, és a faanyag elkorhadása után is eredeti helyzetükben maradtak a földben. A szegecsekhez tapadt famaradványok szénizotópos kormeghatározása egyértelműen bizonyította, hogy a temetkezés a 7. század végén vagy a 8. század elején, nagyjából a 700-as év körül történt.

A viking kor társadalmi elitje

A lelet alapvetően módosítja a kora középkori észak-európai temetkezési szokásokról és tengerészetről alkotott eddigi tudományos képet. A korábbi régészeti konszenzus úgy tartotta, hogy a monumentális hajótemetkezések hagyománya Angliából – amelynek legismertebb példája a 7. század eleji Sutton Hoo-i lelet – csak a 9. század környékén, a klasszikus viking kor (Kr. u. 793-tól) kezdetével terjedt át a mai Norvégia területére. A Leka szigetén tett felfedezés azonban igazolja, hogy ez a rituálé Skandináviában már a viking expanziót megelőző időszakban is szerves része volt az elit kultúrájának.

A feltárás nem csupán a temetkezési rítusok kronológiáját pontosítja, hanem a korabeli hajóépítési technológiára és a társadalmi hierarchiára is rávilágít. Az eredmények bizonyítják, hogy a nyílt tengeri hajózásra és nagy távolságok megtételére alkalmas klinkerkerekes (lapolt palánkozású) hajótípusok – amelyeket hagyományosan a vikingekhez társít a történettudomány – már jóval a 8. század vége előtt használatban voltak a térségben.

Emellett egy ekkora méretű mesterséges halomsír felépítése és egy értékes tengerjáró hajó feláldozása hatalmas munkaerőt és erőforrást igényelt a helyi közösségtől. A kutatók megállapítása szerint a projekt kivitelezése fejlett társadalmi rétegződést feltételez, ahol a helyi vezetők vagy törzsfők már a 700-as évek elején is képesek voltak jelentős tömegek és anyagi javak mozgósítására, hatalmuk és elit státuszuk demonstrálása céljából. A leka-szigeti lelet így egy újabb fontos láncszemet jelent Észak-Európa 7. és 10. század közötti társadalmi fejlődésének megértésében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett