Ritkaságnak számító, 18. századi mondókagyűjtemény került a British Library állományába
Egy kivételes ritkaságnak számító, a legismertebb angol gyermekversek legkorábbi nyomtatott formáit tartalmazó könyvvel gazdagodott az Egyesült Királyság nemzeti könyvtára. A "Mother Goose's Melody: or, Sonnets for the Cradle" (Lúdanyó dallamai: avagy Szonettek a bölcsőhöz) című gyűjtemény 1791-es, fametszetes illusztrációkkal díszített apró kötete a brit gyerekirodalom történetének egyik legfontosabb mérföldköve, amely alapjaiban határozta meg a későbbi évszázadok mondókakiadásait Nagy-Britanniában és Észak-Amerikában egyaránt.
- A British Library megszerezte a Mother Goose's Melody 1791-es, rendkívül ritka kiadását.
- A kiadvány a napjainkban is ismert angol gyermekversek első nyomtatott forrása.
- Az apró gyerekkönyv a brit gyerekirodalom és folklór egyik legbefolyásosabb alkotása.
Az 1791-es kiadás jelentőségét az adja, hogy a 18. századi példányok napjainkra szinte teljesen eltűntek. A híres gyermekkönyv-kiadó, John Newbery nevéhez fűződő első, 1780 körüli kiadás létéről a szakértők csupán egy korabeli újsághirdetés, a London Chronicle alapján tudnak, fizikai példány nem maradt fenn belőle.
A legkorábbi ismert, 1784-es kiadásból – amelyet Newbery mostohafia, Thomas Carnan nyomtatott – mindössze egyetlen darabot őriznek a Princeton Egyetemen. Az amerikai kontinensen 1785-ben, Isaiah Thomas nyomdájában megjelent első kiadásból szintén csak egy hiányos példány maradt ránk az Amerikai Antikvárius Társaság gyűjteményében. A British Library által most megszerzett 1791-es verzió így a legkorábbi példány, amely jelenleg brit közgyűjteményben található.
A most hazatért példányt John Newbery unokája, Francis Power nyomtatta Londonban, és egyedi, díszített papírborítóval kötötték be. Power részvétele a családi kiadói üzletben rövid életű volt, neve mindössze öt könyv címlapján szerepel, de ezzel a kiadással tartósan beírta magát a brit könyvtörténetbe. A kötet lapjain számos olyan ismert gyermekvers jelenik meg elsőként nyomtatásban, amelyeket az angolszász világban ma is napi szinten recitálnak a gyerekeknek. A gyűjteményben az olyan ma is közismert versikék, mint a High Diddle Diddle vagy a Jack and Gill, szinte pontosan a ma ismert formájukban olvashatók.
A kötet más mondókái viszont jelentősen átalakultak az évszázadok során. A ma számolós gyermekdalként ismert „one, two, three, four, five, once I caught a fish alive” (egy, két, há, négy, öt, egyszer egy hal horogra jött) például az 1791-es változatban még egy nyúl elfogásáról szól. Számos akkoriban népszerű versike viszont mára teljesen feledésbe merült. A kiadvány különlegességét fokozza, hogy minden mondókát egy-egy gúnyos megjegyzés vagy epés széljegyzet kísér, amely a versek abszurditására hívja fel a figyelmet, így a könyv a felolvasó szülők számára is szórakoztató tartalommal szolgált.
A mondókák és gyermekversek története szorosan összefonódik a szóbeli hagyományozással. Bár e történetek és ritmikus sorok eredete gyakran évszázadokkal korábbra nyúlik vissza, és sok esetben a felnőtt társadalom szatírájaként vagy politikai gúnyiratként keletkeztek, lejegyzésükre csak a 18. században került sor. A felvilágosodás korában jelentősen megváltozott a gyermekkor társadalmi megítélése; a gyermekeket már nem „kis felnőttként” kezelték, hanem felismerték a gyermekkor sajátos pedagógiai és szórakoztatási igényeit. Ez a paradigmaváltás teremtette meg az önálló gyermekirodalom és a dedikált gyermekkönyvkiadás piacát.
Ez is érdekelhet
John Newbery úttörő szerepet játszott ebben a folyamatban. A 18. század közepén ő volt az első, aki a gyermekkönyvek kiadását jövedelmező és komoly üzletággá fejlesztette, felismerve, hogy a meséknek és verseknek egyszerre kell tanítaniuk és szórakoztatniuk.
A Mother Goose's Melody megvásárlásával a British Library kiegészítette már eddig is páratlan gyermekirodalmi gyűjteményét. Az intézmény őrzi ugyanis a Tommy Thumb's Pretty Song Book című másik alapvető fontosságú mondókagyűjtemény két ismert példányának egyikét is. E két kötet együttes tanulmányozása elengedhetetlen a gyermekkönyvkiadás történetének és az európai folklór nyomtatásba kerülésének megértéséhez.
