Ipari méretekben főztek csontzsírt a neandervölgyiek
A neandervölgyi emberek már 125 ezer évvel ezelőtt is alkalmaztak komplex, magas szervezettséget igénylő eljárásokat a kalóriagazdag csontzsír kinyerésére a nagytestű emlősök maradványaiból – derül ki a Science Advances című tudományos folyóirat legfrissebb számából, amelyben a németországi MONREPOS Régészeti Kutatóközpont és a hollandiai Leideni Egyetem munkatársai publikálták a Neumark-Nord lelőhelyen végzett vizsgálataik eredményeit.
A közép-németországi Neumark-Nord 2 lelőhelyen végzett ásatások és leletelemzések bizonyítják, hogy a neandervölgyiek nem csupán feltörték a csontokat a velő kinyerése céljából, hanem a nagytestű emlősök csontjait több tízezer apró szilánkra zúzták, majd vízben felhevítve főzték ki belőlük a tápanyagban gazdag csontzsírt. A kutatócsoport megállapította, hogy a tevékenységet egy kifejezetten erre a célra kiválasztott, egykori tóparti helyszínen, ipari méretekben végezték: a feltárás során legalább 172 nagytestű emlős – köztük szarvasok, lovak és őstulkok – szisztematikusan feldolgozott maradványait azonosították.
Lutz Kindler, a tanulmány vezető szerzője szerint a leletanyag intenzív, szervezett és stratégiai erőforrás-gazdálkodásra utal. A folyamat magában foglalta a vadászatok megtervezését, a tetemek szállítását, valamint a tápanyagban gazdag testrészek felhalmozását a későbbi feldolgozáshoz. Sabine Gaudzinski-Windheuser professzor, a kutatás társszerzője hozzátette: a munkaigényes csontzsírfőzés csak nagy mennyiségű alapanyag esetén volt kifizetődő, ami megmagyarázza a központosított, tömeges feldolgozást.
A mintegy 125 ezer évvel ezelőtti, a maihoz hasonló éghajlatú utolsó jégkorszakok közötti felmelegedési periódusból származó leletek alapvetően írják át a neandervölgyi ember kognitív képességeiről és túlélési stratégiáiról alkotott korábbi tudományos konszenzust. A történelem előtti idők bonyolult, többlépcsős élelmiszer-feldolgozási és tartósítási technológiáit a kutatók korábban kizárólag a később megjelent modern emberhez kötötték. A mostani eredmények azonban azt mutatják, hogy a neandervölgyiek is képesek voltak a hosszú távú tervezésre és környezetük maximális kiaknázására.
Ez is érdekelhet
A Dietrich Mania jénai régész által az 1980-as években felfedezett, mintegy 30 hektáros Neumark-Nord lelőhelyegyüttes Európa egyik legjelentősebb középső paleolitikumi lelőhelye. A terület nem egyetlen elszigetelt tábort, hanem egy komplett, a neandervölgyiek által használt és formált tájat őrzött meg. A kutatócsoport egy 2023-as publikációjában már bizonyította, hogy az itt élő embercsoportok rendszeresen vadásztak az akár 13 tonnát is nyomó, egyenesagyargú elefántokra (Palaeoloxodon antiquus), valamint a tüzet is használták tájrendezésre.
Wil Roebroeks, a Leideni Egyetem professzora a mostani tanulmány kapcsán hangsúlyozta: a leletek alapján a neandervölgyi emberek jelenléte és szisztematikus vadászata – különösen a lassan szaporodó nagytestű növényevők esetében – már az utolsó interglaciális időszakban is jelentős, a korábban becsültnél sokkal nagyobb ökológiai nyomást gyakorolt a helyi faunára.
