Honfoglalás kori lovassírt tártak fel Csongrádnál

Fotó: Facebook/Tari László Múzeum Csongrád

Az áprilisban és májusban lezajlott ásatást dr. Szalontai Csaba és Borsódi Martin régészek irányították. A gazdag mellékletekkel eltemetett harcos nyughelyét egy újkori tárolóverem kialakítása során a múltban erősen megbolygatták, a sír egy része azonban teljesen érintetlen maradt. A lelőhely azonosítása a múzeummal szorosan együttműködő fémkeresős kutatók, Lénárt Lajos és Csentes Judit érdeme, akik még 2024 elején bukkantak az első felszíni leletekre a szántott földterületen.

A kutatáshoz nem sokkal később csatlakozott Zsigó Ferenc tiszaalpári helytörténész is, aki a tárgyak pontos szóródási térképének elkészítésével és az adatok elemzésével segítette a feltárást. A projekt sikeres megvalósulását Bedő Tamás, Csongrád város polgármestere, valamint több mint húsz múzeumbarát önkéntes áldozatos terepi munkája is támogatta.

Az eddigi régészeti megfigyelések alapján a most feltárt temetkezés a csongrádi járás területéről ismert legkorábbi, egyúttal a legelőkelőbb honfoglaló magyarokhoz köthető síremlék. A leletegyüttes tudományos jelentősége jóval túlmutat a helyi kereteken, mivel a sírból több olyan ritka, vagy párhuzam nélküli tárgy is előkerült, amely egyértelműen a keleti sztyeppékről származik. Az elhunyt mellé helyezett fegyverek, lószerszámok és egyéb felszerelési tárgyak a honfoglaló elit magas rangú tagjához kötik a nyughelyet. A különleges temetkezési szokások aprólékos dokumentálása a korszak kutatásának újabb fontos állomása.

A 9. század végén a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek lovas harcosai a korabeli hadviselés meghatározó szereplői voltak, temetkezési szokásaik pedig még sokáig őrizték a belső-ázsiai és kelet-európai térség nomád hagyományait. A lovas temetkezés, amelynek során az elhunyt mellé helyezték hátasának egyes részeit vagy szerszámzatát, a magas státuszú honfoglalók társadalmi helyzetét is jelezte. A Tisza völgye és a tiszántúli régió a honfoglalók egyik legkorábbi és legfontosabb szállásterülete volt, ahol a vezető réteg tagjai megtelepedtek.

A csongrád-bokrosi leletek átfogó laboratóriumi vizsgálata és tudományos kiértékelése a jövőben nemcsak a korabeli elit anyagi kultúrájáról adhat pontosabb képet, hanem a magyarság vándorlási útvonalainak és a 10. századi államszervezést megelőző időszaknak a mélyebb megértéséhez is alapvető támpontokat nyújt a szakemberek számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete