Hogyan fonódtak össze a művészet és a mindennapok a Napóleon utáni Európában? Biedermeier!

Február 16-ig meghosszabbítva láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat, viseleteket és egyéb használati tárgyakat felsorakoztatva összművészeti szemlélettel mutatja be a 19. század meghatározó stílusirányzatát. A tárlat a magyar biedermeier festészet ikonikus ábrázolásai – például Borsos József Libanoni emírje és Nemzetőrje vagy Barabás Miklós Galambposta című festménye és Liszt Ferenc ifjúkori portréja – mellett bemutatja a bécsi művészet legnagyobb mestereinek, Friedrich von Amerlingnek, Ferdinand Georg Waldmüllernek és Josef Danhausernek az alkotásait is. A több mint 300 műtárgyat felvonultató nagyszabású kiállításra a műtárgyak nagy része hazai és osztrák közgyűjteményekből, többek között a bécsi Belvederéből és a Wien Museumból érkezett.

A Biedermeier stílus a napóleoni háborúk utáni időszak, 1815 és 1848 között alakult ki Közép-Európában, különösen a német nyelvterületeken. Ez az irányzat a polgári középosztály ízlését és életérzését tükrözte, amely a békés, visszahúzódó, családi életet helyezte előtérbe. A stílus egyszerűsége és funkcionalitása a korszak társadalmi és politikai környezetének visszafogottságára reflektált, amelyben az emberek az otthon melegében találták meg a biztonságot és harmóniát.

A bútorok és belső terek kialakítása ebben az időszakban letisztult, elegáns, mégis praktikus volt. A tervezők világos faanyagokat, például juhart, cseresznyét vagy diót használtak, és a díszítést visszafogott geometrikus mintákra korlátozták. A festészetben a mindennapi élet szépségeit és az idilli hangulatot ragadták meg, gyakran ábrázolva tájképeket, csendéleteket vagy családi jeleneteket. Művészek, mint Carl Spitzweg és Ferdinand Georg Waldmüller, kiemelkedő képviselői voltak ennek a szemléletnek.

Az irodalomban a Biedermeier a polgári értékek dicséretét jelentette, az egyszerűség, erkölcsi tanulságok és a családi élet harmóniája állt a középpontban. Az építészet szintén a visszafogottságot és funkcionalitást helyezte előtérbe, egyszerű, letisztult homlokzatokat alkalmazva.

A Biedermeier stílus tehát a kor politikai konzervativizmusa és cenzúrája mellett a polgári osztály menedéket kereső, nyugodt életfelfogását fejezte ki. Egyszerűségével és eleganciájával hosszú távon hatással volt a modern formatervezés kialakulására is.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű-kiállítását február 23-ig hosszabbítja meg a Galéria. A Galimberti házaspár a 20. századi modern magyar festészet meghatározó szereplői voltak, ígéretes pályájukat tragikus haláluk a nemzetközi siker kapujában törte derékba. A kiállításon a házaspár munkái mellett a festőművész édesapja, Luigi Galimberti, valamint első felesége, Lanov Mária művei is láthatók. Luigi Galimberti megmaradt alkotásait most tekintheti meg első ízben a nagyközönség, ahogyan a cseh származású Lanov Máriának a szülővárosából érkező gazdag festmény- és grafikai anyaga is először szerepel magyarországi tárlaton. A kiállítás a művész házaspár életének helyszíneit is bemutatja: Galimbertiék Párizsban a legmodernebb festőktől tanultak, Dénes Valéria Henri Matisse tanítványa volt. Szinte minden évben kiállítottak a párizsi szalonokon is, sőt 1914-ben önálló tárlatuk nyílt a legendás hírű Galerie Berthe Weillben, ahonnan többek között Pablo Picasso és Henri Matisse karrierje is indult. A kiállításon – amely a Galimbertik munkásságának eddigi legteljesebb bemutatása –  85 festmény és grafika és számos dokumentum is látható.

Dénes Valéria (1879–1915) magyar festőművész, a XX. század eleji magyar avantgárd kiemelkedő alakja és az első magyar női kubista festők egyike. Pécsett született, majd Párizsban tanult, ahol Henri Matisse művészeti iskolájában képezte magát. Itt került kapcsolatba a modern művészeti irányzatokkal, különösen a kubizmussal, amely nagy hatást gyakorolt munkásságára.

Festményei geometrikus formákkal és élénk színkompozíciókkal ábrázolják a valóságot, miközben a lírai hangvétel és a személyesség is érezhető alkotásaiban. Dénes Valéria a modern magyar festészet egyik úttörője volt, és férjével, Galimberti Sándorral együtt a Nyolcak művészcsoport szellemiségéhez kötődött.

Sajnos rövid élete és alkotói pályája az első világháború miatt hamar véget ért: 1915-ben, mindössze 36 évesen hunyt el. Bár életműve viszonylag kis terjedelmű, munkássága máig fontos része a magyar avantgárd művészetnek.

Galimberti Sándor (1883–1915) magyar festőművész, a XX. század eleji magyar avantgárd egyik jelentős alakja. Budapesten született, és művészeti tanulmányait Párizsban folytatta, ahol a modernista irányzatok – különösen a posztimpresszionizmus és a kubizmus – hatottak rá. Festészete merész színekkel és dinamikus formákkal kísérletezett, képein gyakran jelenik meg az emberi alak és a városi élet absztrakt ábrázolása.

Galimberti a Nyolcak nevű művészcsoport tagjaként jelentős szerepet játszott a magyar festészet megújításában, kortársaival együtt új irányt szabva a hazai modern művészetnek. Rövid élete során intenzíven alkotott, de ígéretes pályafutását az első világháború törte ketté, amikor frontszolgálat közben, mindössze 32 évesen elhunyt. Művei ma is a magyar művészettörténet fontos részét képezik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő