Hidegháborús múzeum nyílik egy egykori olaszországi NATO-bázison
Jelentős turisztikai és történelmi beruházás keretében alakítják át múzeummá Észak-Olaszország egyik legfontosabb, egykor szigorúan titkos katonai komplexumát. A Garda-tó közelében fekvő, nukleáris csapás túlélésére is felkészített egykori NATO-bunker megnyitása a hidegháborús emlékezetpolitika fontos mérföldköve és páratlan betekintést nyújt a korszak fenyegetettségben élő generációinak mindennapjaiba és a korabeli csúcstechnológiába.
- Az észak-olaszországi Affi település közelében fekvő, egykori szigorúan titkos NATO-bázisból alakítanak ki múzeumot.
- A földalatti nukleáris bunker átépítését egy hétmillió eurós állami támogatás és a Firenzei Egyetem kutatómunkája alapozza meg.
- A létesítmény a tervek szerint a jövő év nyarától fogadja a látogatókat, bemutatva a korszak katonai csúcstechnológiáját és egy korai ARPANET rendszert is.
A Verona melletti Affi településen található, dombba vájt létesítményt 1960 és 1966 között építették, és a Szovjetunió jelképére utalva a West Star, vagyis Nyugati Csillag kódnevet kapta. A tizenháromezer négyzetméteres, egy kilométer hosszú alagútrendszerrel összekötött bázis a dél-európai NATO-műveletek központi kommunikációs parancsnokságaként funkcionált. Az épületet biológiai és kémiai támadások kivédésére is tervezték, így háromszáz fős személyzetének egy esetleges nukleáris vészhelyzet esetén harminc napig biztosított volna teljes túlélést.
A komplexum múzeummá alakítását a Firenzei Egyetem 2022-ben indult, Michelangelo Pivetta építészprofesszor által vezetett kutatási projektje alapozta meg, amelynek keretében digitalizálták a műszaki dokumentációkat és interjúkat készítettek az egykori katonai személyzettel.
A fejlesztés idén kapott új lendületet, miután az olasz törvényhozás alsóháza jóváhagyott egy hétmillió eurós, 2029-ig tartó beruházási keretet, amelyet a kormányzó Olaszország Fivérei párt képviselője, Alessia Ambrosi terjesztett elő. A hidegháborús bázis 2004-ig adott otthont katonai gyakorlatoknak, majd a 2007-es végleges leszerelését követően az olasz védelmi minisztérium 2018-ban adta át a tulajdonjogot az önkormányzatnak.
A tervek szerint a komplexum egy része már a jövő év nyarán megnyílik a nagyközönség előtt. A látogatók a jövőben a bázis mintegy nyolcvan százalékát bejárhatják, beleértve a parancsnoki központot, a legénységi szállásokat és a gépészeti tereket is, az évi látogatószámot pedig százezer főre becsülik.
A múzeumi kiállítás nem csupán az építészeti és katonai megoldásokat mutatja be, hanem a modern informatika történetébe is bepillantást enged. A szakértők szerint a bunkerben található Európa egyik legkorábbi ARPANET rendszere, amely a mai internet közvetlen elődjének tekinthető.
A létesítmény megnyitása azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a hidegháború európai történetének egy kevésbé feldolgozott, a fegyverkezési verseny technológiai hátterét megvilágító fejezetét teszi kézzelfoghatóvá. Az ehhez hasonló történelmi emlékhelyek megőrzése, mint amilyen az észak-olaszországi Dobbiaco 2023-ban megnyitott bunkermúzeuma is, kulcsfontosságú a huszadik század második felét meghatározó, a két szuperhatalom közötti nukleáris elrettentésre épülő geopolitikai feszültség megértéséhez.
