Vita bontakozott ki Berlinben egy náci bunker sorsa miatt

(Forrás: BBC News / Facebook)

Berlin központjában már szinte semmi sem emlékeztet Adolf Hitler egykori hatalmára: az Albert Speer tervei alapján felépített Új Birodalmi Kancelláriát ugyanis a második világháború végén súlyos csapások érték, majd a szovjet megszálló hatóságok 1949-ben az épület megmaradt részét is lebontották. A komplexumhoz tartozó egyik föld alatti bunker azonban máig fennmaradt egy beépítetlen területen - a városvezetés most ezt is eltüntetné, hogy új lakó- és irodaépületeket építhessenek a helyére.

Christian Gaebler, Berlin lakásügyi szenátora szerint nem indokolt egy olyan bunker megőrzése, amely bármikor szélsőjobboldali zarándokhellyé válhat, ezért a város nem kívánja akadályozni a lakásépítési beruházás menetét. A terv ugyanakkor váratlan szakmai ellenállásba ütközött, mivel több történész és műemlékvédelmi szakember is úgy véli, hogy az építmény fontos forrásként szolgál a náci diktatúra működésének és a második világháború történetének kutatásához.

A berlini föld alatti létesítmények feltárásával foglalkozó Berlin Underworlds Association elnöke, Dietmar Arnold őrültségnek nevezte az elképzelést, hangsúlyozva, hogy mivel ez az épület az egykori náci hatalmi központ utolsó fennmaradt emléke, ezért célszerűbb lenne a holokauszt áldozatainak szentelt emlékhelyet és kiállítást létrehozni a területén. A szakember később hozzátette: Németországban már így is túl sok történelmi emlék pusztult el az évtizedek alatt, így kutatási szempontból nagy érvágás lenne a háború utolsó hónapjait és a náci rendszer összeomlását reprezentáló bunker megsemmisítése.

Arnold a BBC-nek adott nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy a bunker nem azonos a közeli Führerbunkerrel, ahol Adolf Hitler és Eva Braun 1945-ben öngyilkosságot követett el, hanem az Új Birodalmi Kancellária dolgozóit szolgálta ki, a háború végén pedig ideiglenes kórházként működött. Elmondása alapján a mintegy 1200 négyzetméteres bunkerrendszer jelentős része ma is teljesen ép, ezért műszakilag az is megoldható lenne, hogy a tervezett modern épületeket az építmény elbontása nélkül, közvetlenül a földalatti létesítmény fölé építsék.

A bunker megőrzését tavaly a Berlini Állami Műemléki Tanács is támogatta, megállapítva, hogy az építmény jelentős történelmi értékkel rendelkezik. A testület ezért azt javasolta, hogy a berlini műemlékvédelmi hivatal vizsgálja meg a bunker állapotát és jelentőségét még az építkezési munkálatok megkezdése előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?