Ókori hettita lakónegyedet állítanak helyre Hattuszasz területén
Átfogó műemlékvédelmi projekt keretében állítják helyre az ókori Hattuszasz egy 3500 éves hettita lakónegyedét Törökország középső részén, hogy megóvják a feltárt építészeti emlékeket a további pusztulástól. A Német Régészeti Intézet munkatársai a helyi kőművesekkel együttműködve az eredeti alapokon rekonstruálják az egykori főváros alsóvárosának falait.
- A Német Régészeti Intézet és a török hatóságok közös projektje egy 3500 éves hettita lakónegyedet állít helyre az ókori Hattuszasz alsóvárosában.
- A 2022-ben befejezett ásatások nyomán feltárt kötőanyag nélküli kőfalakat az eredeti alapokon építik újjá a leletanyag statikai megóvása érdekében.
- A feltárt negyed az adminisztratív és gazdasági funkciók mellett az uralkodó szűkebb környezetének is otthont adott, pusztulását egy földrengés okozta.
A Çorum tartománybeli Boğazkale körzetében fekvő lelőhelyen 2022-ben fejeződtek be az alsóvárosra koncentráló ásatások. Andreas Schachner, a Német Régészeti Intézet professzora és a kutatás 2006 óta kinevezett vezetője elmondta, a feltárásokat követően az épületek állagmegóvása vált az elsődleges feladattá.
Mivel a 3500 éves ókori kőfalakat eredetileg habarcs és kötőanyag nélkül építették, a felszínre kerülve a környezeti hatások miatt gyorsan szétesnének. A szakemberek egy már az 1960-as években is alkalmazott módszert követve kiválogatják az ásatások során előkerült eredeti köveket, majd azokat a fennmaradt alapokra visszahelyezve építik újjá a struktúrákat.
A falak oldalait földdel támasztják meg, ami nemcsak statikai védelmet nyújt, hanem a látogatók számára is egyértelműen kivehetővé teszi az ókori városszerkezetet. A professzor tájékoztatása szerint a hattuszaszi régészeti munkálatok mintegy harminc százalékát jelenleg a helyreállítás teszi ki.
Az újjáépített lakónegyed a régészeti adatok alapján a hettita társadalom legfelsőbb rétegeihez kapcsolódott. Az alsóvárosban azonosított épületegyüttesek adminisztratív és gazdasági funkciókat láttak el, de a terület a hettita király közvetlen környezetének is otthont adott.
A feltárások egyértelmű bizonyítékokat szolgáltattak a negyed pusztulásának okaira is. A kutatók olyan strukturális sérüléseket és nyomokat azonosítottak, amelyek alapján a településrész végét egy pusztító földrengés okozta. A korábban kiásott városkapu, az előtte elterülő tágas tér és a település belsejébe vezető úthálózat együttesen pontos képet adnak a Krisztus előtti 14. századra kialakult településtervezésről.
A két négyzetkilométeren elterülő, hét kilométer hosszú védműrendszerrel körülvett Hattuszasz az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb hatalmi központja volt. A területen az emberi megtelepedés nyomai a Krisztus előtti hatodik évezredig, a kőrézkorig nyúlnak vissza. A várost eredetileg a hatti őslakosság alapította, majd az indoeurópai nyelvet beszélő hettiták hódították meg.
Ez is érdekelhet
A település nagyjából négyszázötven éven keresztül szolgált a Hettita Birodalom fővárosaként. Az államalakulat a korszakban Egyiptommal és Asszíriával vetekedő katonai nagyhatalomnak számított. A birodalom bukása után a vaskorban, majd a galata, a római és a bizánci időszakban is lakott maradt a térség.
Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő régészeti helyszínen az építészeti helyreállítás mellett a török állam által eredeti technikával, vályogtéglából újraépített hettita erődítmények karbantartása is folyamatosan zajlik.
