Modern orvosi technológiával vizsgálják az optikai illúziós festményt
A legmodernebb orvosi képalkotó eljárások alkalmazásával tárják fel Giuseppe Arcimboldo festészeti technikájának titkait az olaszországi Cremonában. A fotonszámláló tomográfia bevetése komoly előrelépést jelent a művészettörténeti kutatásokban, mivel a szakemberek roncsolásmentesen tanulmányozhatják az 1587 és 1590 között készült, A kertész című reverzibilis festmény belső szerkezetét és anyaghasználatát.
- Cremonában egy fotonszámláló CT-berendezéssel vizsgálták meg Giuseppe Arcimboldo A kertész című, a 16. század végén készült festményét.
- A kutatók a noninvazív eljárással a festékrétegek és a hordozóanyag szerkezetét térképezték fel, egészen a milliméter egyötödének pontosságáig.
- A jövőbeli elemzésekkel azt a hipotézist is tesztelik a szakemberek, hogy ez az alkotás lehetett a milánói mester első összetett portréja.
Az orvosi diagnosztikából ismert technológiát a cremonai Museo Civico Ala Ponzone képtárában őrzött műalkotáson alkalmazták. A Humanitas Egyetemen elvégzett vizsgálatokat Andrea Laghi, az Irccs Istituto Clinico Humanitas diagnosztikai osztályának igazgatója vezette. A fotonszámláló CT rögzíti a festékrétegeken és a fatáblán áthaladó egyes fotonok energiáját, ezáltal rendkívül nagy felbontású képet ad a festmény belső eloszlásáról és összetételéről. Az eljárás legnagyobb előnye, hogy fizikai mintavétel és közvetlen beavatkozás nélkül teszi lehetővé a festékrétegek mélyreható, a milliméter egyötödét is elérő pontosságú elemzését.
A 35,8-szer 24,2 centiméteres, fatáblára festett olajkép egy optikai illúzióra épülő csendélet. A kompozíció első ránézésre egy tálba rendezett zöldségeket ábrázol, azonban a képet száznyolcvan fokkal elforgatva egy groteszk emberi arc, egy kertész portréja rajzolódik ki a néző előtt. Az egyetlen, olasz múzeumban őrzött reverzibilis Arcimboldo-fej vizsgálatának legfőbb célja a milánói festő egyedi alkotói folyamatának megértése. A szakemberek választ keresnek arra a hipotézisre is, amely szerint A kertész lehetett a művész legelső ilyen jellegű, összetett kompozíciója.
A Paviai Egyetemmel együttműködésben a kutatók a jövőben a felhasznált pigmenteket, a felvitt anyagokat és a rétegződéseket is elemezni fogják, emellett az évszázadok során végrehajtott restaurálási beavatkozások nyomait is rögzítik.
A projekt a Mario Marubbi és Mario A. Lazzari által 2007-ben elindított, a párizsi Musée du Luxembourg, majd a bécsi Kunsthistorisches Museum Arcimboldo-kiállításaihoz kapcsolódó kutatások folytatása. A tudósok a technológia segítségével virtuálisan behatolhatnak a festmény anyagába, rétegről rétegre rekonstruálva, miként formálta át a mester a természet csendéletét emberi arccá.
Ez is érdekelhet
Giuseppe Arcimboldo a 16. század második felének egyik leginnovatívabb alkotója volt, aki a Habsburg-udvar festőjeként tett szert nemzetközi hírnévre. A manierizmus korában a természettudományos érdeklődés és a művészi virtuozitás szorosan összekapcsolódott, a korabeli uralkodók ritkasággyűjteményeiben pedig kiemelt helyet kaptak az anatómiai kuriózumok és az optikai illúziók.
Arcimboldo zöldségekből, gyümölcsökből vagy éppen állatokból összeállított antropomorf portréi nem csupán vizuális tréfák voltak, hanem a természet sokszínűségét szimbolizálták. Az orvostechnológiai eszközök bevonása a festménykutatásba ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakemberek megértsék a kora újkori mesterek rétegépítési technikáit.
