Helikopteres embercsempészés a vasfüggönynél
Egy eddig kevésbé ismert, 1976 nyarán lezajlott helikopteres embercsempészés részleteit és a határőrség tehetetlenségét mutatják be az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által közzétett korabeli nyomozati iratok. A Sarród térségében végrehajtott sikeres légi határsértés egyedülálló módon világít rá a vasfüggöny technikai és őrzési hiányosságaira a hidegháborús időszakban.
- Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egy 1976-ban végrehajtott, sikeres helikopteres határsértés nyomozati anyagait tette közzé.
- Az eddigi adatok alapján egy ismeretlen azonosítójú légijármű 11 perc alatt szöktetett ki egy háromtagú családot Sarród térségéből.
- A Szitakötő fedőnevű, egy évig tartó állambiztonsági vizsgálat nem tudta azonosítani a valószínűleg külföldi állampolgárságú elkövetőket.
Az ÁBTL gyűjteményében fellelhető, O-16536 jelzetű irat szerint az incidens 1976. július 25-én, kevéssel dél után történt a Győr-Sopron megyei Sarród és Fertőújlak közötti területen. A korabeli jelentések alapján egy alumíniumszürke, felségjelzés nélküli, csupán a farokrészén egy HD azonosítót viselő helikopter lépett be a magyar légtérbe.
A légi jármű az államhatártól mintegy 4700 méterre szállt le, majd miután utasait a fedélzetre vette, a Fertő tó irányába hagyta el az országot. Az akció rendkívül gyorsan, mindössze tizenegy perc alatt zajlott le, ami teljesen megakadályozta a helyi határőr őrs érdemi beavatkozását. A dokumentumok rámutatnak, hogy a hatóságok felkészületlenek voltak egy ilyen jellegű, gyors és jól szervezett akcióval szemben.
A Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság Kovács Béla rendőr alezredes és Kőhegyi Béla főhadnagy vezetésével Szitakötő fedőnéven indított bizalmas nyomozást az ügyben. A vizsgálat kezdeti szakaszát súlyos mulasztások hátráltatták, mivel a helyszínbiztosítás hiányosságai miatt az elkövetők lábnyomait és a leereszkedési helyhez vezető útvonalat egy tehéncsorda áthajtása nagyrészt megsemmisítette. A bűnügyi technikusok csupán néhány gépkocsifékezési és cipőnyomot tudtak rögzíteni gipszmintákkal. Az igazságügyi gépjárműszakértői vélemény megállapította, hogy a gumiabroncsnyomok többek között Toyota Publica, Fiat 850, vagy Citroen Ami típusú járművektől is származhattak, de a pontos típust nem tudták azonosítani.
A nyomozás során felkutatott szemtanúk, köztük a környéken tartózkodó pásztorok és határőrök, egymásnak ellentmondó személyleírásokat adtak az esemény résztvevőiről. A kihallgatások alapján csupán az vált bizonyossá, hogy egy férfi, egy nő és egy három-négy év körüli gyermek szállt be a helikopterbe. Az állambiztonsági szervek megvizsgálták a belföldi körözési listákat, azonban nem találtak a leírásnak megfelelő magyar állampolgárokat. A vizsgálat 1977 júliusában, egy év elteltével eredménytelenül zárult, és a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a sikeres menekülést végrehajtó személyek nagy valószínűséggel külföldi állampolgárok voltak, akiket professzionális embercsempészek segítettek.
A sarródi légi határsértés kivételes eseménynek számított a hetvenes évek hidegháborús viszonyai között. A nyugati és keleti blokk határán húzódó vasfüggöny magyarországi szakasza szigorúan őrzött, műszaki zárral ellátott övezet volt, amelyet elsősorban a gyalogos, illetve gépjárműves disszidálások megakadályozására képeztek ki. A légtérsértéssel egybekötött, pontosan megszervezett helikopteres menekítések ritkák voltak, mivel ehhez nyugati bázis, precíz időzítés és jelentős anyagi háttér kellett. Az ÁBTL irataiból megismerhető eset bizonyítja, hogy a magyar határőrizeti rendszer a hagyományos földi védelemre koncentrált, és a modern, gyors légi behatolásokkal szemben a hetvenes évek közepén teljesen eszköztelennek bizonyult.
