Aranydíszes pazirik fejdíszt tártak fel az Altajban

2026. szeptember 23.-Múlt-kor

Ritka, aranyveretekkel díszített női fejdísz és kiemelkedő gazdagságú ékszerlelet került elő a pazirik kultúrához tartozó Hanharinszkij Dol temetőből az Altaj térségében. A Kr. e. 4. és 3. század fordulójára datált, 31-es számú halomsír leletanyaga új részletekkel szolgál a vaskori nomád közösségek társadalmi hierarchiájáról és öltözködési szokásairól. A szerves anyagok elbomlása ellenére a nemesfém díszítőelemek eredeti helyzete alapján a kutatók sikeresen rekonstruálták a több mint kétezer-háromszáz éves viseleti elemet.

Összefoglaló
  • A fejdísz egy több mint 2300 éve eltemetett nő sírjából került elő az északnyugat-altaji Khankharinsky Dol temetőben.
  • A szerves részek elpusztultak, de az arany díszek és három szajgafejes applikáció megőrizték a fejdísz körvonalát.
  • A gazdag ékszerek magasabb társadalmi státuszra utalnak, de a lótemetés hiánya miatt a nő pontos rangja bizonytalan.
A Khankharinsky Dol temető egyik feltárt sírja, ahol egy gazdag mellékletekkel eltemetett nő nyughelyére bukkantak (Forrás: Dashkovskiy, 2026)
A Khankharinsky Dol temető egyik feltárt sírja, ahol egy gazdag mellékletekkel eltemetett nő nyughelyére bukkantak (Forrás: Dashkovskiy, 2026)

Az északnyugat-altaji Khankharinsky Dol temető 31-es halmában egy több mint 2300 éve eltemetett nő sírját tárták fel a régészek. A temetkezés különlegességét többek között egy ritka fejdísz adta, amelynek szerves anyagai az évszázadok során szinte teljesen eltűntek, az arany díszítőelemek azonban fennmaradtak.

A nő mellett egy aranyfóliával borított bronz nyakgyűrűt, két díszes arany fülbevalót, egy vastűt, egy kerámiaedényt, egy kést és rituális ételt találtak. A sírban lómaradványok nem voltak, ami azért fontos, mert a paziriki temetkezésekben a ló gyakran a magasabb társadalmi státusz egyik jele volt.

A fejdísz eredeti szerkezetéből mindössze egy sötét, hosszúkás elszíneződés maradt fenn a koponya mellett. A mintegy 22,5 centiméter hosszú és 4–8 centiméter széles nyom, valamint az arany díszek elhelyezkedése azonban elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a kutatók rekonstruálják az egykor viselt fejék formáját. A fejdísz magját feltehetően agyag, haj, nemez és textil alkotta, a díszeket pedig apró lyukakon keresztül varrhatták rá.

A fennmaradt aranyelemek között 15 kisebb, kör alakú fóliadarab és három állatfejet ábrázoló applikáció volt. Utóbbiakat elsősorban szajga, illetve más antilopszerű állatok ábrázolásaként értelmezik. A szajga motívuma ismert az Altaj más paziriki leleteiről is, bár nem tartozik a kultúra leggyakoribb állatábrázolásai közé.

A fejdísz feltűnően kisebb volt több korábban rekonstruált paziriki női fejdísznél. Két, a környékről ismert hasonló példány 36, illetve 39,5 centiméter magas volt, míg a 31-es halomból származó darab ennek csaknem a fele.

A temetkezés ékszerei távolabbi kulturális kapcsolatokra is utalhatnak. A nő fülében talált, függőkkel díszített arany fülbevalók formájának vannak párhuzamai az Altajon kívül, többek között Kis-Ázsiában és az Akhaimenida Birodalom művészeti környezetében. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az asszony onnan származott. A kutatók szerint inkább azt mutatja, hogy a paziriki tárgykultúra szélesebb eurázsiai kapcsolatrendszer része lehetett.

A sír gazdag mellékletei alapján a nő valószínűleg magasabb társadalmi helyzetet foglalt el, pontos rangját azonban nem lehet egyértelműen meghatározni. A Khankharinsky Dol temetőben kilenc olyan sírt ismernek, amelyben bronz nyakgyűrűt találtak, ezek közül nyolcban lótemetés is volt. A 31-es halom éppen ebben tér el a többitől: a nő gazdag ékszereket kapott, de ló nem került mellé.

A lelet így a paziriki társadalom összetettebb hierarchiájára is utalhat. A rangot és a presztízst az öltözet, az ékszerek és a temetkezési szokások különböző kombinációi is kifejezhették. A kutatók szerint a pontosabb kormeghatározás, például egy későbbi radiokarbonvizsgálat, további részleteket árulhat el a temetkezésről.

A fejdísz szerves részei ugyan eltűntek az idők során, az arany díszek helyzete mégis több mint két évezreddel később megőrizte annak körvonalát, így a régészek egy eltűnt paziriki viselet részleteit is rekonstruálhatják.