Több tízezer régészeti leletet mentettek meg a szíriai háború közepette

2026. szeptember 23.-Múlt-kor

A szíriai polgárháború egyik legveszélyesebb időszakában régészek próbálták biztonságba helyezni a Deir ez-Zor Múzeum gyűjteményét. 2014 és 2015 nyarán mintegy 30 ezer régészeti tárgyat menekítettek ki a városból, miközben az Iszlám Állam terjeszkedése miatt egyre közvetlenebb veszély fenyegette a múzeumot és értékeit.

Összefoglaló
  • 2014 és 2015 nyarán mintegy 30 ezer tárgyat menekítettek ki a veszélyeztetett Deir ez-Zor Múzeumból.
  • A mentést rendkívül veszélyes körülmények között hajtották végre, miközben az Iszlám Állam egyre nagyobb területeket ellenőrzött.
  • A kutatás szerint a háborús örökségvédelemhez előre kialakított kapcsolatokra, dokumentációra, szakértelemre és bizalomra is szükség van.
Dobozok kimenekítése a deir ez-zori múzeum raktárából (Forrás: Yaarob Alabdullah)
Dobozok kimenekítése a deir ez-zori múzeum raktárából (Forrás: Yaarob Alabdullah)

A szíriai Deir ez-Zor az Eufrátesz partján, az iraki határ közelében fekszik. A város a polgárháború idején fontos hadszíntérré vált, miközben az Iszlám Állam egyre nagyobb területek felett szerzett ellenőrzést. Ebben a helyzetben a helyi múzeum értékes gyűjteménye is közvetlen veszélybe került.

Egy friss tanulmány szerint 2014 és 2015 nyarán mintegy 30 ezer régészeti tárgyat menekítettek ki a Deir ez-Zor Múzeumból, és biztonságos helyre szállították őket. A műveletet Maamoun Abdulkarim, a Szíriai Régiségek és Múzeumok Főigazgatóságának akkori vezetője felügyelte.

A múzeum gyűjteménye Szíria egyik legértékesebb régészeti anyagát őrizte. A tárgyak között többek között a Halaf, Dura-Europos és Mari mezopotámiai lelőhelyeiről származó leletek is voltak. A mentés különösen sürgetővé vált 2014 után, amikor az Iszlám Állam szíriai és iraki terjeszkedése számos régészeti lelőhely és múzeum kifosztásával, illetve elpusztításával járt együtt.

A feladat rendkívül kockázatos volt. Deir ez-Zorba erősen korlátozott volt a bejutás, a múzeum pedig a katonai repülőtérrel mindössze egy keskeny, sérülékeny útvonalon keresztül állt kapcsolatban. A mentőakciót ennek ellenére végrehajtották.

Abdulkarim szerint a 2012 és 2017 közötti időszakban, amíg a DGAM főigazgatója volt, mintegy 300 ezer múzeumi tárgyat helyeztek biztonságba Szíria különböző pontjain. A Deir ez-Zorból kimentett 30 ezer tárgy ennek a nagyobb mentési programnak volt a része.

A kutatás szerint a történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kulturális örökség védelmét nem lehet kizárólag egy válság kitörése után megszervezni. A szakemberek közötti kapcsolatoknak, a pontos leltáraknak, a dokumentációnak és a bizalomnak már békésebb időszakban rendelkezésre kell állniuk, hogy veszély esetén gyorsan lehessen cselekedni.

A Deir ez-Zor-i gyűjtemény megmentése így nem csupán több tízezer régészeti tárgy megőrzését jelentette. A leletek több ezer év történetének emlékeit őrzik, ezért megóvásuk a szíriai és az Eufrátesz menti közösségek kulturális örökségének megőrzését is szolgálta.