Az állambiztonság is nyomozott a Mikroelektronikai Vállalat katasztrófája ügyében

Negyven évvel ezelőtt semmisült meg egy tűzvészben a hazai csúcstechnológiát jelentő Mikroelektronikai Vállalat (MEV). Az 1986-os ipari katasztrófa utáni nyomozás részleteit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) újonnan publikált vizsgálati iratai világítják meg. A korabeli dokumentumok tényszerűen bizonyítják, hogy a többmilliárdos pusztulást nem szabotázs, hanem súlyos üzemeltetési és tervezési hiányosságok sorozata okozta.

Az ÁBTL-ben őrzött O-19234 jelzetű dosszié alapján az 1986. május 26-án hajnalban keletkezett tűz a budapesti Fóti úton található gyár fotolitográfiai egységéből indult. A helyszínre kiérkező száztizennyolc tűzoltó csak többórás küzdelem árán, huszonnyolc gépjármű bevonásával tudta megfékezni a lángokat.

A mentés során tizenhét tűzoltó sérült meg, ketten közülük életveszélyesen. A 2400 négyzetméteres üzemcsarnok és a modern félvezetőgyártó gépsor kilencven százaléka teljesen megsemmisült, a levegőbe pedig nagy koncentrációban kerültek mérgező vegyi anyagok, köztük sósav és ammónia. A közvetlen anyagi kár meghaladta az 1,2 milliárd forintot.

A rendkívüli esemény nemzetbiztonsági és gazdasági súlya miatt a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége „Félvezető” fedőnéven azonnali titkos nyomozást indított. A hatóságok átvilágították az alkalmazottakat, feltérképezték az esetleges nyugati kapcsolatokat, és hálózati személyeket is mozgósítottak az ügyben.

A szakértők bevonásával értékelt műszaki dokumentumok azonban egyértelműen kizárták a szándékos károkozás tényét. A hivatalos vizsgálat rávilágított, hogy az épület csupán ideiglenes engedéllyel rendelkezett, a kötelező szabványosítási eljárások pedig elmaradtak. A tüzet közvetlenül egy ventilátor kondenzátorának felrobbanása okozta, de az emberi mulasztások drámaian felerősítették a károkat.

A nyomozati iratok rögzítették, hogy a létesítményben a tűzvédelmi rendszert a gyakori téves riasztások miatt részben hatástalanították, a tűz- és robbanásveszélyes vegyszereket pedig megfelelő raktár hiányában szabálytalanul tárolták. Az akták kitérnek egy korabeli rendőrségi értesülésre is, amely szerint a gyár szellőztetőit a néhány héttel korábbi csernobili atomkatasztrófa miatt kapcsolták ki, nehogy a levegőben lévő radioaktív részecskék szennyezzék a kényes termelési folyamatot. Az állambiztonsági jelentések ezt a teóriát megalapozatlannak minősítették, így a szovjet baleset közvetett hatását is kizárták.

A Mikroelektronikai Vállalat Elemgyárának elvesztése végzetes csapást mért a magyar számítástechnikai iparra. A kiemelt állami beruházás eredeti feladata a keleti blokk technológiai lemaradásának csökkentése, és a nyugati embargós lista (COCOM) okozta importkorlátozások enyhítése lett volna a hazai félvezető-ellátás biztosításával. A létesítmény megsemmisülésével a magyarországi integráltáramkör-gyártás gyakorlatilag ellehetetlenült, a projekt újraindítására pedig a késő kádári korszak egyre súlyosbodó gazdasági válsága miatt már nem nyílt esély.