Furcsa betegségek a középkorból

2015. február 9. 08:32

Korábban

Táncoló pestis

Igen furcsa járvány ütötte fel a fejét 1518 júliusában Strasbourgban. Egy asszony, akit a források csak Frau Troffea néven említenek, minden ok nélkül táncolni kezdett a város egyik utcáján, s azt abba sem hagyta legalább négy (más források szerint hat) napig. Egy hét sem telt el, s már 34 ember folytatta a táncot, egy hónap leforgása alatt pedig közel 400 főre duzzadt a táncolók létszáma. Néhányan közülük a folyamatos megterhelés hatására szívrohamban, agyvérzésben vagy szimplán csak a kimerültség következtében elhunytak.

Hasonló eset fordult elő egyébként Aachen utcáin is 1374. június 23-án. A korabeli orvosi feljegyzések, egyes krónikák, valamint a városi tanács által kibocsátott dokumentumok egybehangzóan állítják, hogy az emberek a táncban hunytak el.

A táncoló pestisnek vagy pestistáncnak elkeresztelt "betegség" kapcsán a korabeli orvosok kizárták, hogy annak asztrológiai, esetleg természetfeletti oka lett volna, szerintük ez egy természetes betegség volt, amelyet a "forró vér" okozott. A hatóságok nem tiltották be a késő középkori "villámcsődületet", sőt inkább - faszínpadok építésével, valamint fizetett zenészekkel - ösztönözték a város lakóit, hogy táncoljanak, mondván, meg fognak gyógyulni, ha kitáncolták magukat.

Pontosan ma sem tudjuk, mi okozta e különös betegséget, egyesek szerint a már korábban említett anyarozs-mérgezés hallucinogén hatása eredményezhette, mások úgy vélik, a tömegpszichózis jelensége, esetleg az éhínség és más betegségek okozta stressz miatt alakulhatott ki a táncoló pestis. Egy érdekes elmélet szerint a tánckórt a Szent Vitus katedrálisban előforduló első ismert eset után elnevezett vitustánc (másik nevén nyavalyatörés), vagyis egy szervi idegbaj okozta, amely főleg gyermekkorban figyelhető meg, s a kórisméje szerint az arcon és a törzsben jelentkező, gyors rángások jellemzik.

előző oldal 5 / 5