Illegális ásatások zajlanak a bahcsiszeráji Káni Palota területén

2026. szeptember 21.-Múlt-kor

Mintegy ötszáz műtárgyat tártak fel az orosz hatóságok a megszállt Krím-félszigeten található bahcsiszeráji Káni Palota területén zajló illegális ásatások során. Ahogy arról a Krími Tatár Forrásközpont jelentése alapján az ukrán sajtó beszámolt, a leletanyagban érmék, oszmán pipák, réz női ékszerek és a törökországi Kütahya városából származó festett kerámiatöredékek is találhatók. A régészeti feltárások egy hivatalosan restaurálásnak nevezett, ám a műemlékvédelmi szabályokat súlyosan sértő projekt keretében zajlanak a 16. századi krími tatár uralkodói központban.

Összefoglaló
  • Mintegy ötszáz műtárgyat, köztük érméket és oszmán pipákat tártak fel a megszállt krími Bahcsiszerájban.
  • A Krími Tatár Forrásközpont jelentése szerint az orosz hatóságok a 16. századi Káni Palota restaurálása ürügyén végeznek jogellenes ásatásokat.
  • A szakszerűtlen beavatkozások súlyosan veszélyeztetik a Krími Kánság egykori uralkodói központját, amely az UNESCO világörökségi várományos listáján is szerepel.
Illegális ásatások zajlanak a bahcsiszeráji Káni Palota területén

A helyi orosz múzeumi igazgatóság közleménye szerint a most előkerült gyűjtemény a leggazdagabb és legváltozatosabb leletanyag, amelyet az elmúlt években a Káni Palota területén találtak.

 

Az intézmény adatai alapján a jogellenes feltárások kezdete óta már több mint 2463 négyzetméternyi területet vizsgáltak át a történelmi komplexumban. A Krími Tatár Forrásközpont azonban arra figyelmeztet, hogy a munkálatok durván megsértik a nemzetközi restaurációs és örökségvédelmi normákat. A szakszerűtlen beavatkozások helyrehozhatatlan károkat okoznak a világ egyetlen fennmaradt krími tatár palotaépítészeti emlékében, amely az UNESCO világörökségi várományos listáján is szerepel.

A kulturális javak kisajátítása és veszélyeztetése nem korlátozódik a bahcsiszeráji palotakomplexumra. Az Intent hírportál beszámolója rámutatott, hogy az orosz hatóságok hasonló illegális régészeti ásatásokat kezdtek meg a szintén a félszigeten található Bakla barlangváros területén is. Ennek a 10. és a 13. század közötti időszakból származó kulturális örökségi helyszínnek a nyugati részéből már számos egyedi műtárgyat kiemeltek és elszállítottak.

A nemzetközi jog értelmében a megszállt területeken végzett régészeti feltárások és a kulturális javak eltávolítása illegálisnak minősül, ami a krími örökségvédelmi helyzetet a nemzetközi kulturális szervezetek folyamatos aggodalmának tárgyává teszi.

A bahcsiszeráji Káni Palota a Krími Kánság vallási, politikai és közigazgatási központja volt a 16. századtól kezdődően. A történelmi komplexum magában foglalja az egykori uralkodói rezidenciát, több mecsetet, a hárem épületeit, a belső udvarokat, a híres szökőkutakat és a káni család mauzóleumait.

A Krími Kánság az Arany Horda felbomlása után jött létre, majd az Oszmán Birodalom hűbéres államaként a fekete-tengeri térség egyik legjelentősebb katonai és politikai hatalmává vált. A kánság egészen 1783-ig, a terület Orosz Birodalom általi annektálásáig állt fenn, így a palota napjainkban is a krími tatár államiság és történelmi identitás legfontosabb fizikai szimbóluma.