Újraszentelték a százéves Rákospalotai Zsinagóga helyreállított épületét
Ünnepélyes keretek között, új Tóratekercs elhelyezésével szentelték újra szeptember 17-én a felújított Rákospalotai Zsinagóga épületét. A 2026-os Zsinagógák Hete programsorozat keretében megtartott eseménnyel egy több mint nyolc évtizedes, funkcióvesztett időszak zárult le az épület történetében. Az EMIH Magyar Zsidó Szövetség által koordinált, egy évig tartó rekonstrukciós munkálatok révén a helyszín ismét a hitélet és a közösségi összetartozás központjává vált.
- Több mint nyolcvan év után visszakapta eredeti funkcióját az 1926-ban épült Rákospalotai Zsinagóga.
- A vészkorszakot követően államosított, majd raktárként használt épületet az EMIH irányításával, magánadományokból állították helyre.
- Az ünnepélyes átadón új Tóratekercset helyeztek el a szakrális térben, és beiktatták a hitközség új rabbiját.
A Régi Fóti úton álló, neoklasszicista és art deco stílusjegyeket ötvöző épületet Feith Mihály tervei alapján 1926-ban avatták fel. A rákospalotai zsidó közösség hitéletének a második világháború alatti deportálások vetettek véget, a megüresedett ingatlant pedig az államosítást követően funkcionálisan átalakították.
A belső teret egy födémmel kettéosztották, majd a korábbi szakrális teret több mint hatvan éven keresztül az Országos Széchényi Könyvtár zárt könyv- és térképraktáraként használták. Az eredeti berendezés az évtizedek alatt megsemmisült, csupán a Tórafülke falbemélyedése és az épület jellegzetes kék, sárga, valamint fehér üvegablakai maradtak fenn.
Az épület fizikai és szellemi rehabilitációja javarészt magánadományokból valósult meg, amelyben meghatározó szerepet vállalt egy fehérorosz származású amerikai filantróp, Igor Tulsinszkij.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az átadó ünnepségen rámutatott, hogy a Rákospalotai Zsinagóga megmentése egy szélesebb körű rehabilitációs folyamat része. A szervezet az elmúlt években öt, korábban más célokra használt egykori zsinagógát adott vissza eredeti rendeltetésének. A vezető rabbi hangsúlyozta, az intézmény célja, hogy a fővárosban ma is raktárként vagy sportlétesítményként funkcionáló egykori vallási épületek visszakerüljenek a zsidó közösséghez.
Ez is érdekelhet
Az újjászentelési ceremónián a történelmi folytonosság is hangsúlyosan megjelent. Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus elnöke a hitközséget negyvenegy éven át irányító Duschinszky Mihály egykori főrabbi munkásságát méltatta, akinek emlékére a külföldről hazalátogató leszármazottak jelenlétében emléktáblát avattak.
A szakrális élet újraindulását a Lis család által adományozott új Tóratekercs elhelyezése, a jeruzsálemi Zorger Kántorkórus fellépése, valamint az új vallási vezető, Nógrádi Eli rabbi és felesége, Sterna rebecen beiktatása jelezte. Az új rabbi székfoglalójában felidézte, hogy gyermekkorában véletlenül éppen a Rákospalotai Zsinagóga 1926-os alapítási évéből származó naptárat kapott ajándékba, amely egybeesés szimbolikusan köti össze az épület múltját a most formálódó helyi közösség jövőjével.
