Középkori normann vár maradványait rejti a dublini egyetem
Egy elveszettnek hitt középkori normann vár maradványait azonosították Írországban, a dublini egyetem (University College Dublin) területén álló Roebuck-kastély falai mögött. Ahogy az az Archaeology Ireland folyóirat legfrissebb számában megjelent kutatásból kiderül, Tadhg O'Keeffe, az egyetem régészeti intézetének professzora a modern vakolat alatt fedezte fel az eredeti, 13. századi szerkezeteket. A feltárás eredményeként a várat magában foglaló létesítmény lett az írországi egyetemi kampuszok legrégebbi máig álló épülete.
- A dublini egyetem területén álló, viktoriánusnak hitt Roebuck-kastély falai alatt egy 13. századi erődítmény eredeti szerkezeti elemeit fedezték fel.
- A normann hódítást követő időszakban épült létesítmény a középkori Írországban a fővárosba vezető egyik legfontosabb útvonal védelmét látta el.
- Az építészeti vizsgálatok igazolták, hogy a későbbi korszakok modernizációs munkálatai során az eredeti falszerkezetet és a belső udvart is megőrizték.
A szakemberek hosszú ideig úgy vélték, hogy a dél-dublini Roebuck-kastély eredeti épületegyüttesét teljesen elbontották, a ma látható építmény pedig kizárólag a viktoriánus korból származik. Az építészeti elemzések azonban rávilágítottak, hogy a György-kori és a későbbi viktoriánus átépítések során a kivitelezők nem rombolták le a középkori falakat, hanem egyszerűen körbeépítették azokat.
A vakolat alatt napjainkban is kivehetők a középkori építészeti sajátosságok, a ház mögötti jelenlegi udvar pedig teljes mértékben megegyezik a történelmi erődítmény eredeti belső udvarával. A struktúra megértéséhez jelentősen hozzájárultak Gabriel Beranger 1765 körül készített akvarelljei, amelyek még az átépítések előtt, romos állapotában örökítették meg a komplexumot, pontosan rögzítve annak apróbb szerkezeti részleteit is.
A források alapján a vár az 1169-ben kezdődött normann hódítást követő évtizedekben, a 13. század elején épült. Az erődítmény stratégiai szerepet töltött be a középkori Írországban, mivel a Dublinba vezető egyik legfontosabb déli útvonal katonai védelmét biztosította. Az épületet a középkor folyamán többször átalakították, falai között az évszázadok során magas rangú tisztségviselők fordultak meg, köztük az ír főkancellár is.
A dél-dublini régióban a 17. század során a legtöbb hasonló katonai építményt elbontották, hogy köveiket és építőanyagaikat kényelmesebb lakóházak felhúzásához használják fel, ami a Roebuck-vár megmaradását regionális szinten is különösen értékessé teszi.
Ez is érdekelhet
A vár későbbi története szorosan összefonódik a brit szigetek 17. századi hatalmi harcaival. A hagyomány szerint 1689-ben az épületben szállt meg a trónjáról elűzött II. Jakab angol, ír és skót király, aki az írországi hadjárata során próbálta fegyveres úton visszaszerezni hatalmát. A 18. századra a létesítmény végleg romos állapotba került, majd a terület átfogó ingatlanfejlesztései és a modernizációs munkálatok során a köztudatból is kikopott az eredeti építmény létezése.
A mostani régészeti és építészettörténeti azonosítás nem csupán egy történelmi emléket ad vissza az ír fővárosnak, hanem fontos új adatokkal szolgál a középkori védelmi rendszerek és a normann építészet fejlődésének tanulmányozásához is.
