Fogmaradványok árulkodnak a kora újkori közép-európai étrendről
A Wrocławi Orvosi Egyetem kutatói sikeresen rekonstruálták a kora újkori wrocławi lakosok étrendjét és egészségügyi állapotát mintegy kétszáz egyén bioarcheológiai vizsgálatával. A kutatás pontos képet fest arról, hogy a távolsági kereskedelem és az iparosodás miként formálta át az alsóbb társadalmi rétegek táplálkozási szokásait a tizenhetedik és tizenkilencedik század közötti időszakban.
- A Wrocławi Orvosi Egyetem kutatói mintegy kétszáz, a tizenhetedik és a tizenkilencedik század között élt ember fogmaradványait vizsgálták meg bioarchéológiai módszerekkel.
- A fogkőben megőrződött mikroszkopikus keményítőszemcsék változatos étrendet, köztük az Újvilágból származó kukorica és burgonya fogyasztását igazolják.
- A vizsgálat rávilágított arra is, hogy a feldolgozottabb, finomított lisztet fogyasztó tehetősebb rétegek körében jóval gyakoribb volt a fogszuvasodás, mint a szegényebbeknél.
Az emberi maradványokat a volt Józef Babiński Kórház helyén zajló városi építkezések során tárták fel. A temető egykor a Szent Borbála plébániához és a Mindenszentek Kórházához tartozott, ahol jellemzően a város szegényebb polgárai nyugodtak.
A Paweł Dąbrowski által vezetett laboratórium munkatársai a fogakon felhalmozódott, majd az egykori rossz szájhigiénia miatt mineralizálódott fogkövet elemezték. A megkövesedett lepedékből kinyert mikroszkopikus ételmaradványok, köztük a növényi szövetekben képződő fitolitok és a keményítőszemcsék a bomlási folyamatokat túlélve egzakt adatokat szolgáltattak a korabeli táplálkozásról.
Az elemzés kimutatta a búza, rozs, köles és árpa, valamint a borsó és bab rendszeres fogyasztását. Az állati eredetű táplálékok között megjelent a sertés és a baromfi, utóbbi a feltételezések szerint a szilárd táplálékra áttérő csecsemők és a lábadozók étrendjében is központi szerepet játszott.
A legfigyelemreméltóbb felfedezés az Újvilágból származó kukorica, valamint a burgonyára utaló nyomok azonosítása volt. A szakemberek szerint ezek jelenléte egyértelműen bizonyítja, hogy a tengerentúli és regionális kereskedelem révén az importált termékek, például a balti hering és az újvilági növények a kevésbé tehetős wrocławi polgárok számára is elérhetővé váltak.
Az étrend és a fogászati egészség összefüggései egy sajátos társadalmi kontrasztra is rámutattak. Az iparosodás kezdetén a fejlettebb őrlési technikák révén a finomabbra őrölt liszt drágább lett, ezáltal a magasabb társadalmi státusz szimbólumává vált. A tehetősebbek étrendjében domináló, magas szénhidráttartalmú finomított pékáruk azonban drasztikusan növelték a fogszuvasodás kockázatát.
Ezzel szemben a szegényebbek olcsóbb, finomítatlan lisztből készült kenyeret ettek. Bár ez a táplálék a benne lévő korpa és a malomkövekről származó ásványi szemcsék miatt erőteljesebb fogkopást okozott, nagyrészt megóvta fogyasztóit a súlyos szuvasodástól.
Ez is érdekelhet
A fogzománc mikroszerkezeti növekedésének vizsgálata a fák évgyűrűihez hasonlóan rögzítette a gyermekkori fizikai fejlődés kronológiáját is. A kutatás kiderítette, hogy a korszakban a gyermekeket nemtől függetlenül átlagosan huszonnégy és harminc hónapos koruk között választották el az anyatejtől.
A most közzétett, az iparosodás küszöbén álló wrocławi társadalmat elemző eredmények jelentősége abban áll, hogy a hivatalos írott forrásoknál jóval objektívebb, közvetlen biológiai képet nyújtanak a kora újkori demográfiai és gazdasági átrendeződés mindennapi hatásairól a közép-európai térségben.
