Egy rég eltűnt vár védműveit tárták fel Franciaországban
A Gironde torkolatát ellenőrző, évszázadokkal ezelőtt elpusztult középkori erődítmény monumentális védműveit tárták fel Délnyugat-Franciaországban. A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet (Inrap) legfrissebb jelentése szerint a szakemberek a Charente-Maritime megyei Saint-Georges-de-Didonne területén végeztek megelőző feltárásokat egy szociális bérlakásprojekt építése előtt. A vizsgálat az egykori Château de Didonne és a környező település nyomaira fókuszált egy közel hatezer-ötszáz négyzetméteres kiterjedésű területen.
- A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet munkatársai egy évszázadokkal ezelőtt elpusztult erődítmény, a Château de Didonne nyomait vizsgálták.
- A régészek a legkésőbb a tizenkettedik században kiépült, koncentrikus várárkokat és jelentős földmunkával kialakított védműveket azonosítottak a helyszínen.
- A katonai struktúrák mellett egy Karoling-korig visszanyúló település maradványait is megtalálták a Gironde torkolatát ellenőrző stratégiai ponton.
Bár maga a vár napjainkra eltűnt, a történelmi források már a tizenegyedik században említést tesznek a létezéséről. A jelenlegi ásatások megállapították, hogy az erődítményt két hatalmas, koncentrikus vizesárok védte, amelyek a közeli Riveau-völgy felé vezették el a vizet. A belső árok szélessége megközelítette a tizenöt métert, mélysége pedig elérte a hat és fél métert. Ennek pereménél egy legalább tíz méter széles sziklatöltést is feltártak, amelyet egy öt méter magas lépcsőzetes kőfal támasztott meg.
A védművet szerves és mészköves rétegekkel, valamint márgával borították be, az építéshez pedig valószínűleg a várárok kitermelt földjét használták fel. A mintegy tíz méterrel kijjebb húzódó külső árok szintén tizenöt méter széles, de csupán 2,7 méter mély volt. A belső védelmi rendszer legkésőbb a tizenkettedik században épült ki, a kutatók pedig jelenleg is vizsgálják, hogy a külső árkot az eredeti tervek részeként, vagy egy későbbi katonai bővítés során hozták-e létre.
Az erődítmény mellett a szakemberek a castrum körül kialakult falu mindennapi életének nyomait is azonosították. A településen feltárták a betakarított termények tárolására szolgáló földalatti silókat és a korabeli faépületek tartóoszlopainak gödreit. A falu szerkezetét kisebb árkok hálózata tagolta, emellett legalább két kutat is találtak a helyszínen.
A feltárás rávilágított arra a rétegtani tényre, hogy a belső árok és a töltés építése során a korábbi lakóépületek maradványait is átvágták vagy betemették. Ez a megfigyelés egyértelműen bizonyítja, hogy a területen már a monumentális védművek kialakítása előtt is éltek emberek.
Ez is érdekelhet
A leletanyagok alapján a dombvidék emberi jelenléte a Karoling-korig nyúlik vissza, jóval azelőttre, hogy a helyi hatalmi központ elnyerte volna végleges formáját. A Château de Didonne stratégiai jelentőségét a földrajzi elhelyezkedése adta. A mészkődombról a hűbérurak ellenőrizték a Gironde torkolatát, az atlanti partvidéket és a legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalakat.
Az erődítmény később, a tizennegyedik és tizenötödik században zajló százéves háború idején is kiemelt katonai szerepet játszott az angol és francia erők közötti konfliktusban, mielőtt fokozatosan hanyatlásnak indult volna. Az Inrap által feltárt együttes a katonai védelem és a hűbéri hatalom évszázados fejlődését dokumentálja, pontosabb képet nyújtva a középkori Délnyugat-Franciaország társadalmi és erődítési viszonyairól.
