Digitalizált interjúk tárják fel az amerikai művészet meghatározó nőalakjainak történetét
A Smithsonian Amerikai Művészeti Archívuma 89 női művészről, művészettörténészről, műkereskedőről és gyűjtőről készült interjú átiratát tette online is kereshetővé. A digitalizálás során olyan nők nevét is pontosították, akiket korábban kizárólag férjük neve alatt tartottak nyilván.
- A Smithsonian 89, nőkkel készült szóbeli történeti interjú átiratát digitalizálta.
- Egyes nőket korábban csak férjük nevén tartottak nyilván, most teljes nevük is bekerült az archívumba.
- Az új keresési lehetőségek a művészek és kulturális mozgalmak közötti kapcsolatok feltárását is segíthetik.
89 nő története vált könnyebben hozzáférhetővé a Smithsonian Amerikai Művészeti Archívumának új digitalizációs projektjével. Az intézmény olyan interjúk átiratait tette online kereshetővé, amelyek női művészek, művészettörténészek, műkereskedők, gyűjtők és művészetpártolók életéről és munkásságáról őriznek személyes beszámolókat.
A projekt során 89 korábban papíralapú dokumentumot digitalizáltak. Bár az átiratok eddig is hozzáférhetők voltak a nyilvánosság számára, a kutatóknak külön kellett kérniük a beszkennelt példányokat, ami időigényes folyamatot jelentett. Az online közzététellel ez az akadály megszűnt, és az archívum nyilvántartásait is részletesebb adatokkal egészítették ki.
A digitalizálás egyik legfontosabb eredménye, hogy több nő személyazonosságát is pontosították. Jennifer Snyder, az archívum szóbeli történeti gyűjteményének munkatársa szerint egyes dokumentumokban az interjúalanyokat kizárólag férjük nevén tüntették fel. Így hiába őrizte az archívum a beszélgetéseiket, saját nevük alapján nehéz volt rájuk keresni.
A projekt során az érintettek teljes nevét és életrajzi adatait is kiegészítették, az átiratokhoz pedig részletes témacímkéket rendeltek. Ezek segítségével a kutatók könnyebben megtalálhatják az adott művészeti irányzatokhoz, korszakokhoz vagy személyekhez kapcsolódó beszámolókat.
A digitalizált dokumentumok első kézből származó forrásként mutatják be az amerikai művészeti élet szereplőinek tapasztalatait. Az interjúkban szó esik az alkotói módszerekről, a művészi pályák alakulásáról, a kritikusok véleményéről, a női jogokról és az adott korszak társadalmi eseményeiről is.
Ez is érdekelhet
A bővített adatállomány a művészek, intézmények és kulturális mozgalmak közötti kapcsolatok kutatását is megkönnyítheti. A projektben részt vevő Gaby Stephenson gyakornok a Wikidata adatbázisát is frissíti az újonnan hozzáférhetővé vált információk alapján. Ezáltal az érintett nők más művészekhez és intézményekhez fűződő kapcsolatai is könnyebben feltárhatók.
Jennifer Snyder szerint különösen fontos, hogy ezek a nők saját szavaikkal mesélhessenek életükről és tapasztalataikról. Az interjúk online hozzáférhetősége új lehetőséget teremt arra, hogy a kutatók és az érdeklődők az amerikai művészet történetét eddig kevésbé látható szereplők nézőpontjából is megismerjék.
