Mesterséges intelligencia segíti a náci műkincsrablások felderítését
A kaliforniai Santa Clara Egyetem kutatói egy új, mesterséges intelligencia-alapú nyelvi modellt hoztak létre a nácik által elrabolt műkincsek felkutatására. Az A.I. Provenance Assistant elnevezésű szoftver képes a korábban egymástól elszigetelt, töredékes és többnyelvű levéltári adatbázisok példátlan sebességű, egységes elemzésére.
- A kaliforniai Santa Clara Egyetem kutatói új, mesterséges intelligencián alapuló rendszert fejlesztettek a második világháború alatt elrabolt műtárgyak azonosítására.
- A szoftver képes a különböző nyelvű, töredékes archívumok és adatbázisok gyors elemzésére, jelentősen megkönnyítve a mintegy százezer máig lappangó műkincs eredetkutatását.
- A fejlesztés első szakaszában a párizsi Jeu de Paume múzeumonból a nemzetiszocialisták által elkobzott műtárgyak történelmi dokumentációját dolgozták fel.
A New York-i Center for Art Law jogi központ becslései szerint a nemzetiszocialista rezsim 1933 és 1945 között mintegy hatszázötvenezer műtárgyat rabolt el vagy kényszerített ki áron aluli eladásra Európa-szerte. Bár a második világháború végét követően a szövetséges műemlékvédelmi tisztek, az úgynevezett Monuments Men csoportjai jelentős erőfeszítéseket tettek a gyűjtemények visszaszolgáltatására, napjainkban még mindig nagyjából százezer műkincs holléte ismeretlen.
A visszaszolgáltatási eljárásokat eddig jelentősen hátráltatta, hogy a múzeumok és archívumok adatai elszigeteltek, gyakran hibásak vagy hiányosak voltak, a kutatóknak pedig rengeteg időt kellett a többnyelvű dokumentumok manuális átvizsgálására fordítaniuk. A Michael Santoro, Haibing Lu és Michele Samorani professzorok által vezetett kaliforniai projekt célja ezeknek a logisztikai és adatelemzési akadályoknak a leküzdése volt.
A fejlesztés kezdeti szakaszában a szakemberek az úgynevezett ERR-projekt adatbázisát táplálták be a rendszerbe. Ez a történelmi gyűjtemény azokat a műtárgyakat tartja nyilván, amelyek a párizsi Jeu de Paume múzeumon haladtak keresztül, amely a megszállás idején a nácik egyik legfőbb műkincs-feldolgozó központjaként működött.
A Haibing Lu vezetésével kialakított szoftveres asszisztens nem egy teljesen új nagy nyelvi modell felépítésével jött létre, hanem a meglévő rendszereket finomhangolták a speciális eredetkutatási feladatra. A szoftver a felhasználók egyszerűen megfogalmazott kérdéseire válaszolva kutatja át a dokumentumokat, miközben automatikusan figyelembe veszi a kapcsolódó kifejezéseket, a nevek eltérő írásmódjait és az idegen nyelvű fordításokat is, majd az eredményeket közérthető formában foglalja össze.
A kutatási projekt elindítását egy konkrét restitúciós ügy inspirálta, amelyben Timothy Reif amerikai bíró próbálta visszaszerezni a holokauszt során meggyilkolt bécsi kabaré-előadó, Fritz Grünbaum elrabolt műkincseit.
A kutatócsoport jelenleg azon dolgozik, hogy a már működő technológia adatbázisát tovább bővítse más nemzetközi archívumok bevonásával, emellett szakmai egyeztetéseket folytatnak a terület szakértőivel a rendszer finomítása érdekében. A jövőbeli tervek között szerepel egy önálló alapítvány létrehozása is, amely az eddig finanszírozás nélkül működő projekt számára jogi és pénzügyi hátteret biztosítana. Wendy Goldberg technológiai stratéga bevonásával a fejlesztők egy olyan könnyen kezelhető felület megalkotására törekszenek, amely felgyorsítja a magas kockázatú, lappangó műkincsek globális azonosítását és visszaszolgáltatását.
