Amerikai kutatóintézet szerezte meg a Stasi kémfőnökének hagyatékát
A kaliforniai székhelyű Hoover Intézet szerezte meg a keletnémet állambiztonság, a Stasi egykori kémfőnökének, Markus Wolfnak a személyes irathagyatékát. A Die Welt német napilap beszámolója szerint az amerikai kutatóhely a történelmi jelentőségű anyagok teljes digitalizálását és nyilvános közzétételét tervezi. Az archívum megszerzését pontosan húsz évvel a hírhedt hírszerző halála után jelentették be a nyilvánosság előtt.
- A kaliforniai Hoover Intézet megvásárolta a keletnémet kémfőnök, Markus Wolf irathagyatékát.
- A dokumentumok a megsemmisített Stasi-akták miatt pótolhatatlan forrást jelentenek a hidegháborús kutatásokhoz.
- Az archívum anyagait a jövőben fokozatosan digitalizálják és mindenki számára hozzáférhetővé teszik.
A Hoover Intézet által megvásárolt gyűjtemény pótolhatatlan betekintést nyújt a nemzetközi kommunizmus és a hidegháborús kémkedés világába. Az intézmény tájékoztatása alapján a most megszerzett hagyaték kiterjedt levelezéseket, párt- és titkosszolgálati ülések jegyzőkönyveit, bírósági iratokat, valamint ismert személyiségek kézírásos dedikációival ellátott fotóalbumokat tartalmaz.
A kollekcióban több tucatnyi kéziratvázlat is található, amelyek Wolf későbbi publikációinak hátterét világítják meg. Az iratok tudományos feldolgozása már megkezdődött, és a tervek szerint a dokumentumok jelentős részét akadálymentesített digitális formában teszik majd ingyenesen kutathatóvá.
Az archívum jelentőségét növeli, hogy az NDK külügyi hírszerzésének (HVA) hivatalos iratait az 1989-es és 1990-es rendszerváltó események során nagyrészt szisztematikusan megsemmisítették. Wolf személyes feljegyzései így egyedülálló forrásként szolgálnak a keletnémet titkosszolgálat egykori hadműveleteinek és nemzetközi hálózatainak feltárásához.
Christian F. Ostermann, a hidegháború történetének szakértője és Wolf első tudományos életrajzának írója szerint a gyűjtemény alapvető hozzájárulást jelent a 20. századi konfliktusok megértéséhez. Condoleezza Rice, az Egyesült Államok egykori külügyminisztere és a Hoover Intézet jelenlegi igazgatója szintén mérföldkőnek nevezte az anyagok amerikai feldolgozását.
Markus Wolf 1923-ban született egy zsidó származású orvos, író és kommunista, Friedrich Wolf gyermekeként. A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után a családnak 1933-ban el kellett hagynia Németországot, majd 1934-ben a szovjet fővárosban, Moszkvában telepedtek le. Wolf fiatalkorát a Szovjetunióban töltötte, ahol elit kommunista kiképzésben részesült, és tizenkilenc évesen belépett az emigráns Német Kommunista Pártba. A második világháború lezárása után, 1945 májusában tért vissza a szovjet megszállási övezetbe, ahol újságíróként részt vett a nürnbergi per tudósításában, majd hamarosan a formálódó keletnémet titkosszolgálat kötelékébe lépett.
A fiatal funkcionárius rendkívül gyorsan haladt előre a ranglétrán az 1949-ben megalapított Német Demokratikus Köztársaság (NDK) apparátusában. Markus Wolf 1952 és 1986 között vezette a keletnémet állambiztonság (Stasi) külügyi hírszerző részlegét, a Felderítő Főcsoportfőnökséget (HVA). Irányítása alatt a szervezet kiterjedt kémhálózatot épített ki Nyugat-Németországban és világszerte, miközben a célok elérése érdekében a zsarolást, az emberrablást és az árulónak tartott ügynökök kivégzését is alkalmazták. Harmincegy évesen vezérőrnagyi, később altábornagyi, majd vezérezredesi rendfokozatot kapott a nyugati rendszerek elleni hírszerzői munkájáért.
Ez is érdekelhet
Az NDK összeomlása után, 1990-ben Wolf ismét Moszkvába menekült, ám a Mihail Gorbacsov elleni 1991-es sikertelen puccskísérletet követően visszatért az újraegyesített Németországba. A német igazságszolgáltatás hazaárulás és szabadságvesztés okozása miatt állította bíróság elé, és bár két alkalommal is elítélték, tényleges letöltendő börtönbüntetést soha nem kellett elszenvednie.
A peres eljárások során a médianyilvánosságot felhasználva tudatosan építette saját imázsát, és a keletnémet diktatúra, valamint a Stasi tevékenységének egyik leghangosabb védelmezőjévé vált. Élete utolsó éveiben több könyvet publikált, miközben a német szélsőbaloldali politikai erők mindvégig tisztelettel adóztak személyének.